Androméda-galaxis

Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.

Messier 31 (M31)
Megfigyelési adatok
Epocha	J2000.0
Csillagkép	Andromeda
Rektaszcenzió	00h 42m 44,3s[1] (epocha=J2000.0)
Deklináció	+41° 16′ 09″[1]
Vöröseltolódás	-0,001001[1]
Távolság	2,5 millió fé, 820 000 pc
Típus	SA(s)b[1]
Fizikai tulajdonságok
Tömeg	~800-1500·109[2] [3] M☉
Más elnevezések	NGC 224

Sb típusú spirálgalaxis. Távolsága a Naptól 2,5 millió fényév. A hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, a Lokális Csoport legnagyobb tömegű galaxisa, csak a Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok vannak közelebb nála. Átmérője 220 ezer fényév. Tizennégy törpegalaxis kering körülötte. Tömege 800-1500 milliárd naptömeg. 400 000 km/h sebességgel közeledik a Tejútrendszerhez.^[4]

Ha a kozmológiai állandó (${\displaystyle \Lambda }$) nulla, akkor 2-3 milliárd év múlva összeütközik a mi galaxisunkkal. Ha a kozmológiai állandó nem nulla, akkor a közeledés idővel távolodásba fog átmenni a Világegyetem gyorsuló tágulása miatt.

Többen Simon Marius német csillagászt tartják a felfedezőjének (1612), pedig ő csak az újra felfedezője volt. Abd al-Rahman al-Sufi perzsa csillagász 964-ben megjelent munkájában már leírta mint „kis köd”-öt.^[5][6] Mivel Marius megfigyelése sem vált ismertté a későbbi megfigyelők számára, ezért Hodierna (1654) és Bullialdus (1661) is független felfedezőnek számít.^[7]

Megfigyelése

Magyarországról az Androméda-galaxis ősszel figyelhető meg legjobban, amikor az esti órákban csaknem a zenitig emelkedik. Tiszta időben elmosódott ellipszisként szabad szemmel is látható. Látszólagos összfényessége 3,4^m. Látszólagos mérete 160'x40', azaz a telihold átmérőjénél mintegy ötször hosszabbnak látszik. A legnagyobb földi távcsövekkel készült felvételeken az egyes csillagok is megkülönböztethetők.

• 
  Az Androméda galaxis képe a távoli infravörös tartományban, a Herschel űrtávcső felvételén
• 
  Az Androméda-galaxis Galaxy Evolution Explorer által az ultraibolya tartományban készített képe
• 
  Az első kép a galaxisról, 1899-ből
• 
  Az Androméda a Wide-field Infrared Survey Explorer felvételén
• A Neil Gehrels Swift Obszervatórium felvétele

Körülötte keringő törpegalaxisok

Az Androméda-galaxis körül keringő négy legnagyobb törpegalaxis adatai a következők:

Messier-szám	NGC-szám	Csillagkép	Látszólagos fényesség	Látszólagos nagyság	Rektaszcenzió	Deklináció
M32	NGC 221	Androméda	8,2m	2,6'×2,1'	0h 40m	40°36'
M110	NGC 205	Androméda	9,4m	8,0'×3,0'	0h 37,6m	40°25'
	NGC 147	Kassziopeia	9,7m	4,5'×2,5'	0h 30,4m	48°13'
	NGC 185	Kassziopeia	9,4m	2,2'×2,2'	0h 36,1m	48°04'

Jegyzetek

1. NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
2. Prajwal R. Kafle (2018. február 1.). „The Need for Speed: Escape velocity and dynamical mass measurements of the Andromeda Galaxy”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (3), 66. o. DOI:10.1093/mnras/sty082.
3. Jorge Peñarrubia (2014. július 29.). „A dynamical model of the local cosmic expansion”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 433 (3), 2204–2222. o. DOI:10.1093/mnras/stu879.
4. ESO: The Andromeda galaxy
5. Kepple, G. R.. The Night Sky Observer's Guide. Willmann-Bell, 18. o. (1998). ISBN 0-943396-58-1
6. Steven Weinberg: A világ megismerése. Akkord Kiadó, Budapest, 2016.
7. Atlas of the Messier Objects, 2008

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Androméda-galaxis témájú médiaállományokat.

• Ütközés nyoma az Androméda-galaxisban
• Az M31 a Google Sky-on
• Androméda-galaxis: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
• John H. Mallas - Evered Kreimer: A Messier-album, Gondolat, Budapest, 1985. ISBN 963-281-572-6

NGC 222  •  NGC 223  •  NGC 224  •  NGC 225  •  NGC 226

• Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap