linux kernel fölött futó mobil operációs rendszer From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Android egy mobil operációs rendszer, ami egy erősen módosított Linux rendszermagot használ.[9] Elsősorban érintőképernyős mobil eszközökre (okostelefon, táblagép) tervezve. Fejlesztését az Android, Inc. kezdte el, amelyet 2005-ben a Google felvásárolt,[10] majd az Open Handset Alliance folytatta, de még mindig a Google a fő fejlesztő.[11] A fejlesztők Java (Google saját IDE-be Kotlin, C++ (NDK) is támogatott) nyelven készíthetnek alkalmazásokat.[12][13]
| Android | |
 | |
 | |
| Fejlesztő | Google, Open Handset Alliance, Android Open Source Project |
| Forráskód | Szabad szoftver[1] (szabadalmaztatott driverekkel) |
| OS-család | Unix-szerű |
| Programozási nyelv | C (mag), C++, Java és Kotlin (UI) |
| Legelső kiadás | 2008. szeptember 23.[2] |
| Stabil verzió | 15 (stabil verzió, 2024. szeptember 3.)[3] |
| Fejlesztői verzió | Android 14 Developer Release 2. (2023. február 8.)[4] |
| Hardver | ARM64 Régebbi verziók: MIPS,[5] x86,[6] RISC-V (ezeket harmadik féltől származó megoldásokkal visszahozhatóak) |
| Csomagkezelő | APK, legnagyobb digitális terjesztési platform, Google Play |
| Kernel | Monolitikus (módosított Linux) |
| Felhasználói felület | Grafikus (Material) |
| Elérhető | 100+ nyelven[7] |
| Licenc | Apache Licenc 2.0 és GNU GPL v2[8] |
| Státusz | Aktuális |
| Weboldal | www.android.com (angolul) |
Az első androidos telefon 2008 októberében jelent meg.[14] 2021 május óta a világ legtöbbet telepített operációs rendszere.[15]
Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy a Google-fiókazonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat az operációs rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a Gmail keretein belül, akkor az Android névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a Gmail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra, illetve a GTalk beszélgetéseinkre is. A mobilban lévő kamera segítségével készített fotókat meg tudjuk osztani a Picasa portálon.
Chrome-alapú böngészővel elérhető a világháló, a mobileszköz tudása megfelel egy átlagos böngésző tudásának (2.2 verzió esetén Flash Lite 10.1 révén Flash tartalom is működik), bár az élménynek a kijelző mérete határt szab, a szöveg újratördelése és a kényelmes zoom funkciók okán mégis hasznos lehet utazás közbeni internetezésre.
A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthető programok révén szinte alig van olyan médiafájl, amely nem játszható le.
Az Android további érdekessége a Google Play (vagy Play Áruház), korábbi nevén Android Market, ahol több mint 1 000 000 kategorizált alkalmazás tölthető le a telefonunkra vagy táblagépünkre.[16] Vannak köztük ingyenesek és fizetősek is, illetve megtalálhatóak letölthető könyvek és filmek is. Egyes országokban eszközöket is lehet a Google Play-en keresztül vásárolni. 2020. december 3-áig lehetett a Google Play-en keresztül zenét és podcastot is vásárolni, de azóta a Google Play Zene megszűnt, és beleolvadt a YouTube Zenébe és a Google Podcastsba.
Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású operációs rendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsősorban az okostelefon kategóriát kell érteni, mintsem egyszerű mobiltelefonokat). Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintőképernyő, Wi-Fi, HSDPA, Bluetooth stb.). Az első lépéseknél nem volt szó Java nyelvről, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevű céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelős.
Ez nem ment egyik napról a másikra, és a Google az első évben igen csöndesen dolgozott, 2007 elején kezdtek kiszivárogni olyan hírek, hogy a Google belép a mobil piacra. Az iparági pletykák végül igaznak bizonyultak, bár sok esetben túlzó állításokat és rémhíreket lehetett olvasni a híroldalakon. 2007. november 5-én az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot, aminek tagjai között több tucat mobil technológiában érdekelt céget megtalálunk, akik érdekeltek egy szabad és nyílt forrású platform bevezetésében.
Napjainkra az Android platform iránt a mobiltelefon- és a tabletgyártók izgalmát leszámítva nagy érdeklődés mutatkozik a gépjárművek fedélzeti számítógépét és navigációját szállító cégek, illetve az ipari automatizálás irányából is, hiszen minden olyan helyen kényelmes az Android, ahol alapvetően kicsi a kijelző, limitáltak az erőforrások és az adatbevitel nem egérrel és/vagy billentyűzettel történik.
A platform egyszerűnek tűnik, és messziről nézve egyszerű is, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:
.png)
Mint láthatjuk, a platform alapját a Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver által kezelendő eszközök meghajtóprogramjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. Ez a kis méretű kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítménykezelést is.
A kernel szolgáltatásait használják a Linux rendszerekben meglévő különféle programkönyvtárak, mint a libc, az SSL vagy az SQLite; ezek C/C++ nyelven vannak megvalósítva, és a Linux kernelen futnak közvetlenül. Részben ezekre épül a Dalvik virtuális gép, amely egyáltalán nem kompatibilis a Sun virtuális gépével, teljesen más az utasításkészlete, és más bináris programot futtat. A Java programok nem egy-egy .class állományba kerülnek fordítás után, hanem egy nagyobb Dalvik Executable formátumba, amelynek kiterjesztése .dex, és általában kisebb, mint a forrásul szolgáló .class állományok mérete, mivel a több Java fájlban megtalálható konstansokat csak egyszer fordítja bele a Dalvik fordító. A virtuális gép más, mint a Java alatti megszokott virtuális gép, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg!
A többi részekben már csak Java forrást találunk, amelyet a virtuális gép futtat, s ez adja az Android lényegét: a látható és tapintható operációs rendszert, illetve a futó programokat. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk.[17]
Az Android 1.0 platform 2008. október 21-én került kiadásra Apache licenc alatt, amely - egy szűk fanatikusokból álló rétegen kívül - nem nyerte el igazán az átlagfelhasználók tetszését. A platform stabilitása megfelelő volt ugyan, inkább a használhatósága volt nehézkes, sok esetben pedig a kinézete sem volt megfelelő. A HTC által gyártott G1 is inkább csak koncepciótelefon volt - elősegítendő a fejlesztők munkáját, illetve felkeltendő a cégek érdeklődését -, mint használható mobil eszköz.
| Verzió | Elnevezés | Kiadás dátuma | API-szint | DVM/ART | Részesedés[18] |
|---|---|---|---|---|---|
| 14 | Upside Down Cake | 2023. november 9. | 34 | ART | N/A |
| 13 | Tiramisu | 2022. augusztus 15. | 33 | ART | n/a |
| 12L | Snow Cone v2 | 2022. március 7. | 32 | ART | n/a |
| 12 | Snow Cone | 2021. október 4. | 31 | ART | n/a |
| 11 | Red Velvet Cake | 2020. szeptember 8. | 30 | ART | n/a |
| 10 | Quince Tart (Android Q) | 2019. szeptember 3. | 29 | ART | n/a |
| 9.0 | Pie | 2018. augusztus 6. | 28 | ART | 10,4% |
| 8.1 | Oreo | 2017. december 5. | 27 | ART | 15,4% |
| 8.0 | 2017. augusztus 21. | 26 | ART | 12,9% | |
| 7.1 | Nougat | 2016. október 4. | 25 | ART | 7,8% |
| 7.0 | 2016. augusztus 22. | 24 | ART | 11,4% | |
| 6.0 | Marshmallow | 2015. október 5. | 23 | ART | 16,9% |
| 5.1-5.1.1 | Lollipop | 2015. március 9. | 22 | ART | 11,5% |
| 5.0.0-5.0.2 | 2014. november 3. | 21 | ART 2.1.0 | 3,0% | |
| 4.4 | KitKat | 2013. október 31. | 19 | DVM (és ART 1.6.0) | 6,9% |
| 4.3 | Jelly Bean | 2013. július 24. | 18 | DVM | 0,5% |
| 4.2.x | 2012. november 13. | 17 | DVM | 1,5% | |
| 4.1.x | 2012. július 9. | 16 | DVM | 1,2% | |
| 4.0.3-4.0.4 | Ice Cream Sandwich | 2011. december 16. | 15 | DVM | 0,3% |
| 2.3.3-2.3.7 | Gingerbread | 2011. február 9. | 10 | DVM | 0,3% |
| 2.2 | Froyo | 2010. május 20. | 8 | DVM | <0,1% |
A gyártó által kiadott, eredeti operációs rendszeren kívül lehetőségünk van ún. „Custom ROM”-ok – egyedi ill. sorozaton kívüli ROM-ok – használatára, mely egy módosított Android operációs rendszert jelent (néha magasabb verziószámú, mint a gyári). Ezek a ROM-ok új funkciókat tehetnek elérhetővé, gyakran gyorsabbak, mint a gyári operációs rendszer. Telepítése saját felelősségre hajtható végre, a telefon garanciája érvényét veszíti. A legelterjedtebb Custom ROM 2016-ig a CyanogenMod volt. 2016 végén forkolták a CM-nek hívott ROM-ot és lett belőle a LineageOS.[19]
Az operációs rendszer minimum rendszerkövetelménye kiadásról kiadásra változott. Az első rendszerkövetelmény 32 MB RAM, 32 MB ROM és 200 MHz-es ARM architektúrájú (ARMv5) processzor volt.[20][21] 2013 novemberében az Android 4.4 KitKat-nek minimum 512 MB RAM, ARMv7 vagy MIPS vagy x86-os architektúrájú processzor szükségeltetik és OpenGL ES 2.0 kompatibilis GPU. Újabb verziók több rendszerkövetelményt követelnek (pl.: kamera, giroszkóp szenzor) bár ezek nem szükségesek a rendszer futtatásához.[22]
Az Android kabalafigurája a neve után egy zöld Android (emberi képességeket utánzó robot). Sokáig nem volt hivatalos neve, de az Android fejlesztői csapatán belül állítólag "Bugdroid" volt a beceneve.[23] A Google csak 2024-ben fedte fel egy blog posztban, hogy a hivatalos neve: "The Bot".[24][25]
Irina Blok, a Google grafikusa tervezte[26] és 2007. november 5-én debütált a nyilvánosság előtt az operációs rendszer bejelentésével együtt. A grafikusnő nem belső feladatként alkotta meg, hanem a cégtől függetlenül és a művét nyilvánossá tette. Az Android fejlesztő csapata körében hamar népszerű és használatos lett, különféle változatokban. A népszerűsége okán fogadta be a Google, mint hivatalos jelkép, az Android logó részeként.[27]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
