Az aleviták vagy alevik (török: Alevilik) az iszlám síita ágának a szúfizmus és az örmény kereszténység által befolyásolt irányzata. Anatólia középső részén és DK-Törökországban élnek.
Az alevik nem rendelkeznek szent iratokban lefektetett tanokkal. A liturgiában nem az arabot, hanem a törököt és a kurdot használják.[1]
Az isteni eredetűnek tekintett Ali kalifától származtatják magukat. (Erre utal a nevük is.) A vallásuk súlypontját Allah, Mohamed és Ali hármassága képezi.[1]
Az alevizmus lényege nemcsak a Koránból és a szunnából eredő előírások betartása, ennél fontosabb az elmélyült, személyes kapcsolat Istennel. Az ember életében fontos a tökéletességre való törekvés és az ehhez vezető fejlődés fokozatait négy kapu szimbolizálja:[1]
- A törvény kapuja - az előírt külső szabályoknak való megfelelés
- Az út kapuja - a hit felébredése és elmélyülése
- Az ismeret kapuja - Isten és a valóság ismerete
- Az egyesülés kapuja - az Istennel való egyesülés
Az aleviták nem fordítanak nagy gondot az iszlám öt pillérére. Szerintük az igazi haddzs a szív haddzsája, nem pedig a vallási előírásokban megfogalmazott, rítusokhoz történő merev ragaszkodás. Bár ők is böjtölnek, ezt Muharram első 12 napján teszik a 12 imám emlékére. Augusztusban még megülik a Haddzsi Bektás Veli, a bektási dervisrend alapítójának ünnepét. Legnagyobb vallási ünnepük a cem, amikor Mohamed éjszakai utazását (Mirádzs) ünneplik, továbbá megemlékeznek Husszein és a 12 imám szenvedéseiről.[1]
Források
- ↑ Malcolm Clark: Islam For Dummies. Wiley (2019. augusztus 9.). ISBN 978-1-119-64304-3
Jegyzetek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
