Rómában született szerény családban. 1931-ben debütált a színpadon egy külvárosi színházban.
1942-től szerepelt filmekben. 1948-ban debütált rendezőként, amely a Kivándorlók című film volt. Az 1950-es, 1960-as években gyakran volt látható Totò-val és Peppino De Filippo-val. 1962–1963 között színházban is játszott. 1964-ben egy nagysikerű színpadi zenés vígjátékban, a Rugantino-ban szerepelt. Turnézott Európa-szerte, Latin-Amerikában és a Broadway-on is.
1945-ben ő játszotta a legendás Don Pietro szerepét a Róma, nyílt város című filmben, amelynek Federico Fellini írta forgatókönyvét. Az ezt követő kritikai és kereskedelmi sikere vezető szerepe volt a további filmjeihez.
Fabrizi Beatrice Rocchi (Reginella) énekesnővel élt együtt haláláig, 1981-ig. Testvére, Elena Fabrizi (1915–1993) színésznő volt.
Elől van hely (Avanti c'è posto...) (1942) (forgatókönyvíró is)
Az utolsó kocsi (L'ultima carrozzella) (1943) (forgatókönyvíró is)
Dettaglio decorato(olasz nyelven).Presidency of the Italian Republic.(Hozzáférés: 2014. július 29.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Aldo Fabrizi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 299. old.