halfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A kecsege (Acipenser ruthenus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Acipenser ruthenus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 A kecsege elterjedési területe
egész éves
kihalt
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kecsege témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||
A Haltani Intézet interneten lezajlott közönségszavazása alapján a 2015-ös év halának választották meg.[1]
A Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén, az Északi Jeges-tengerbe ömlő folyók közül az Ob-Irtis-Jenyiszej vízrendszerében honos. A Dunában és nagyobb mellékfolyóiban egészen Bajorországig előfordul. A Tiszában honos fajta.
Testhossza az 1 métert is elérheti, testtömege 6-7 kilogramm közötti. 11-17 hátvértje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik. A 60-70 apró oldalvért tetőcserép módjára fedi egymást; a hasvértek száma 10-18. Teste karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló. Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat. Mellúszója nagy és erős, a hátúszó a farokhoz közel, a farok alatti úszó fölött helyezkedik el. A testének nagyobb része sötétbarna, szürkésbarna vagy feketésbarna, esetleg zöldes vagy kékes árnyalattal. A hasa sárga vagy vörhenyes fehér színű. Vértjei elefántcsont színűek.
A homokban, iszapban élő rovarlárvákkal, apró csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékkel táplálkozik. Télre a kecsegék nagy csapatokban a meder mélyebb gödreibe húzódnak. Az ivarérettséget a hímek 4-5, a nőstények csak 5-6 éves korban érik el.
Május-júniusban az áramló vízben kavicspadokon ívik. Egy-egy ikrás életkorától függően 5000-100 000 darab szürkésfehér színű ikrát rak, átmérőjük ~ 1,5-2,0 mm. A lárvák 4-5 nap alatt kelnek ki és megkezdik a Fekete-tenger felé vándorlást, de a tengert nem érik el, visszafordulnak. Ezt a vándorlási formát "imitált migratio"-nak hívják. A kecsege a régmúltban tengeri hal volt, és ennek bélyegeit a mai napig is hordozza.
Lényeges eltérés a kecsegétől: a bajuszszálak nem érik el a szájnyílást!
A tenyészanyagot 1970-ben, a volt Szovjetunióból importálták. Tenyésztésük rendszeressé vált a százhalombattai Temperáltvízű Halszaporító Gazdaságban (TEHAG), majd a tenyészanyag-beszerzés „akadályozottsága” miatt megszűnt a tenyésztésük. (A TEHAG végleg megszűnt 2008 elején.)
Igazi magyar „találmány” a szicsege, amelyet a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben (HAKI) e két faj közti sikeres mesterséges keresztezéssel jött létre. Az 'új hibrid kromoszómaszáma sem az anyai, sem az apai kromoszómaszámmal nem egyezik, steril hibridek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
