From Wikipedia, the free encyclopedia
A trubadúr (olaszul Il trovatore) Giuseppe Verdi operája 4 felvonásban, 8 képben. Szövegét Salvadore Cammarano írta. A trubadúrt 1853. január 19-én a római Teatro Apollo mutatta be először. A mű nagy sikerén felbuzdulva másfél évvel később, 1854. október 31-én már a magyar Nemzeti Színház is műsorra tűzte. Az újonnan felépült magyar operaház 30 évvel később, 1884. december 7-én újította fel a dalművet.
| A trubadúr | |
| opera | |
 | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Alapmű | El trovador |
| Zene | Giuseppe Verdi |
| Szövegkönyv |
|
| Felvonások száma |
|
| Főbb bemutatók | 1853. január 19. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A trubadúr témájú médiaállományokat. | |
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Luna gróf | bariton |
| Leonora, Sargosto grófnő | szoprán |
| Azucena, cigányasszony | mezzoszoprán vagy alt |
| Manrico, trubadúr | tenor |
| Ferrando, Luna hűbérese | basszus |
| Ines, Leonora bizalmasa | mezzoszoprán |
| Ruiz, Manrico kísérője | tenor |
| Egy öreg cigány | basszus |
| Küldönc | tenor |
| Apácák, a gróf szolgálói, cigányok és cigányasszonyok. | |
Ferrando a grófi családról mesél, hogy elűzze katonái szeméből az álmot: Luna gróf apját balszerencse üldözte élete során, hiszen kisebbik fiát egy cigányasszony szemmel megverte. Mikor a cigányasszonyt máglyára hurcolták, végső haláltusájában megeskette lányát, hogy álljon bosszút haláláért. Azucena, a lánya szót fogadott és elrabolta a gróf kisebbik gyermekét. A híresztelések szerint Azucena a fiút máglyán égette el, akárcsak a gróf az anyját, de az öreg gróf haláláig nem hitte, hogy gyermeke valóban a tűz áldozata lett és meghagyta fiának – a jelenlegi Luna grófnak –, hogy szüntelenül kutasson eltűnt öccse után.
Luna gróf végtelenül szerelmes Leonora grófnőbe. Amikor felcsendül vetélytársának, Manricónak a szerenádja, Leonora, akit az éj sötétje megtéveszt, a trubadúr helyett, a gróf karjaiba siet. Amikor a trubadúr közelebb lép, fény derül a tévedésre és az ellenfelek vad dühvel támadnak egymásra. Leonora nem tudja megakadályozni a párbajt , Manrico elesik.
Manrico rejtélyes és ijesztő dolgokat tud meg Azucenától, akinek lelkét ma is felkavarja a hajdani események borzalmas emléke: állítólag annak idején nem a gróf gyermekét, hanem őrjöngésében saját fiát vetette tűzbe és ezek szerint Manrico nem is az ő fia. Azucena sietve helyreigazítja szavait: mindig hű anyaként nevelte és ápolta őt. Manricót azonban nem nyugtatják meg szavai. Időközben egy hírnök levelet hoz Ruiztól, hűséges fegyvertársától, aki arról értesíti, hogy Castellor várának parancsnokává nevezik ki valamint Leonora, miután Manrico halálhírével megtévesztették egy közeli zárdába akar apácának vonulni. A trubadúr azonnal lóra ül és elvágtat.
Luna is tudomást szerzett Leonora szándékáról és ő is elindul katonáival, hogy eltérítse szándékától a grófnőt. El akarja rabolni, de Manrico idejében megérkezik és megakadályozza tettét. Luna bosszút esküdve elmenekül.
Luna táborában a katonák biztosak Castellor várának bevételében. Harci kedvük fokozódik, amikor megtudják, hogy a várat Manrico védelmezi. Az őrök elfognak egy arra kószáló cigányasszonyt, akiben Ferrando felismeri a grófi gyermek gyilkosát. A cigányasszonyt azonnal máglyahalálra ítélik.
Leonora és Manrico boldog együttlétét Ruiz szakítja meg, aki a cigányasszony ítéletének hírét hozza. A trubadúr felszólítja katonáit, hogy segítsenek anyját megmenteni.
A kastély börtönében raboskodik az elfogott Manrico és Azucena is. Leonora érkezik, hogy megpróbálja őket kiszabadítani. Luna kész megkegyelmezni a raboknak Leonora szerelméért cserébe. Leonora rááll az üzletre, a gróf parancsot ad Manrico szabadon bocsátására. A grófnő, hogy elkerülje a házasságot mérget vesz be.
Leonora maga siet Manricóhoz a szabadulás hírével. A trubadúr sejti, hogy Leonora drága árat fizetett és így már nem is akar kiszabadulni. A méreg megteszi hatását, Leonora összeesik és meghal. Luna belép a börtönbe, rájön a turpisságra és azonnal hóhérkézre adja Manricót. Csak amikor Manrico feje a porba hullt, vágja a szemébe Azucena: Megölted öcsédet! Anyám, bosszút álltam érted!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
