1999-es amerikai film, rendezte Stephan Elliott From Wikipedia, the free encyclopedia
A tanú szeme (eredeti angol címe The Eye of the Beholder) 1999-ben bemutatott kanadai–brit–ausztrál–amerikai bűnügyi thrillerfilm, misztikus–romantikus filmdráma, Stephan Elliott rendezésében, Ewan McGregor és Ashley Judd főszereplésével. A melodramatikus történet két pszichés zavarokkal küzdő személy, egy női sorozatgyilkos és egy férfi titkosügynök találkozásának következményeiről szól.
A tanú szeme (The Eye of the Beholder) | |
1999-es kanadai–brit–ausztrál film | |
Rendező | Stephan Elliott |
Producer |
|
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Stephan Elliott |
Főszerepben |
|
Zene | Marius de Vries |
Operatőr | Guy Dufaux |
Gyártás | |
Gyártó |
|
Ország | |
Nyelv | angol |
Forgatási helyszín |
|
Játékidő | 109 perc |
Költségvetés | 35 000 000 $ |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Netflix |
Bemutató | |
Korhatár | III. kategória (F/2003/J) |
Kronológia | |
Következő | – |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stephen Wilson, gúnynevén „a Szem” a washingtoni brit nagykövetség belső biztonságért felelős ügynöke. Csúcstechnológiával felszerelve figyeli kollégái magánéletét. Pszichésen terhelt ember. Kislányát régóta nem látta, elvált felesége elvitte magával. Wilsont látomások gyötrik, a gyereket folytonosan maga körül látja, beszélget vele, ajándékokat vesz neki. Karácsony estéjén főnöke utasítására ellenőriznie kell, hogy a nagykövet fiának luxus életvitele nem jelent-e biztonsági kockázatot. Wilson bepoloskázza és megfigyeli a playboy washingtoni lakását, ahol egy nővel randevúzik. Szem- és fültanúja lesz, ahogy a nő megöli a férfit. Kép- és hangfelvételeket is készít a gyilkosságról, de a nő látványa rabul ejti. Nem hívja a rendőrséget, hanem követi a nőt a pittsburghi pályaudvarra. Saját látomásai összezavarják, hamis jelentést tesz a nagykövetségnek. Eltitkolja a gyilkosságot, a rendőrségi adatbázisokban kutat a nő után, és követi a New Yorkba tartó éjszakai vonaton is. Az álnéven utazó nő útközben elcsábít és megöl egy férfi utast. Wilson, aki előre bepoloskázta a hálókocsit, ismét tanúja a gyilkosságnak.
Wilson a nő sarkában marad New Yorkban is. Bepoloskázza, bekamerázza a nő szállodai szobáját és állandó megfigyelés alatt tartja. Közben saját látomásaival küzd, fantom-kislányával beszélget, és arra a következtetésre jut, hogy ez a nő is egy eltévedt, rémült kisgyerek. A szállodai recepciós jelzi a nőnek, hogy egy férfi jár a nyomában. A nő ideges lesz, de nem veszi észre Wilsont. Egy rendőrnyomozó keresi fel, egy régi közlekedési szabálysértés miatt. A nő szexet kínál fel neki, hogy elkerülje a bírságot, aztán saját pisztolyával agyonlövi a rendőrt, és eltávozik. Wilson ismét tanúja a gyilkosságnak, a szobából szövetmintákat gyűjt, elviszi a fegyvert és a bizonyítékokat, majd ismét a nő után ered. A nagykövet fiáról hamis jelentést ad le, az irányító központos lányt érzelmi zsarolással ráveszi, hogy a megszerzett DNS-minta alapján azonosítsa a nőt. Megtudja, hogy a szegény sorsú Joanna Erist kisgyermek korában elhagyta az apja. Pszichésen sérült, nevelőszülőkhöz adták, majd lopásért fiatalkorúak börtönébe került. A San Franciscó-i repülőtéren Joanna újabb álnéven megismerkedik egy gazdag, vak férfival, Alex Leonarddal. Wilson Bostonba repül, ahol Joanna egykori pszichiáternője, Dr. Brault elmondja, hogy a börtön után magához vette Joannát, és harcos szellemű, önmagáért kiállni képes lányt nevelt belőle. Wilson meggyanúsítja, hogy szexuális viszonyra vette rá a lányt, erre Dr. Brault kidobja.
Wilson a repülőúton is állandóan lehallgatja Joanna San Franciscó-i lakását, rádiótelefonos modemen keresztül. Megtudja, hogy feleségül akar menni Leonardhoz. A féltékeny Wilson nem akarja elveszíteni a nőt, akire már rögeszmésen rákattant. Lőállást foglal a nő házánál, kilövi Leonard autójának kerekét, a balesetben a vőlegény szörnyethal. A veszteségtől összetört, síró Joanna autóval elhajt a sivatag felé, Wilson követi. Joanna autója leáll, egy Gary nevű drogos srác felveszi. Heroin-injekcióval elkábítja, és meg akarja erőszakolni. Wilson megmenti, és félholtra veri Garyt. Közben a kábult nő Wilson autójával elmenekül.
A nagykövetség számonkérésre visszarendeli Wilsont. Az eltűnt playboy ügyét átadták az FBI-nak. Wilson nem hajtja végre az utasítást, hanem új hazugságokkal áll elő. Megtévesztett kollégái az amerikai adatbázisok alapján egy utahi kórházban megtalálják Joannát. Wilson utánamegy, megtudja, hogy a nő elvesztette magzatát. Wilson követi Joannát haza New York-i otthonába. Rálő a nő letartóztatására érkező FBI-ügynökökre. Joanna elmenekül, Wilson ismét a nyomába szegődik.
Joanna egy alaszkai vendéglőben álnéven pincérnőként dolgozik. Wilson rendszeresen odajár, és egyszer végre megszólítja a nőt, próbál közel kerülni hozzá. Egy napon civil ruhás rendőrök érkeznek Dr. Brault pszichiáternővel együtt, hogy segítségévél azonosítsák és letartóztassák Joannát. A doktornő úgy tesz, mintha nem ismerné fel Joannában régi pártfogoltját, de diszkréten jelzi neki és Wilsonnak a rendőröket. Wilson a saját lakókocsijába menekíti Joannát, aki itt meglátja a korábbi helyszíneken eldobott, de Wilson által összegyűjtött holmijait. Felismeri Wilsonban a férfit, akit már többször, több helyen látott. Elveszi Wilson pisztolyát, és rálő, de abban csak vaktöltény volt. A nő Wilson autójával elmenekül, az ügynök motorkerékpáron üldözi, végül az autó lefut az útról. Joanna halálosan megsérül, és az odaérkező Wilson karjaiban hal meg.
Szerep | Színész[1] | Magyar hangja (1. szinkron, 2000)[2] |
---|---|---|
Stephen Wilson, biztonsági ügynök | Ewan McGregor | Anger Zsolt |
Joanna Eris | Ashley Judd | Kéri Kitty |
Alexander Leonard, a vak ember | Patrick Bergin | Végvári Tamás |
Dr. Jeanne Brault pszichiáternő | Geneviève Bujold | Tímár Éva |
Hilary, vezérlő központos | Kathryn Dawn Lang | Egri Márta |
Mickey Argyle, utas a vonaton | David Nerman | Haás Vander Péter |
James Cross korrupt nyomozó | Don Jordan | (n. a.) |
Gary, drogos srác | Jason Priestley | Bor Zoltán |
Az eredeti angol nyelvű cím „The Eye of the Beholder” Margaret Wolfe Hungerford (1855–1897) ír írónő 1876-os „Molly Bawn” című, 1876-ban megjelent regényéből származó, az angolszász nyelvterületen szállóigévé vált mondat egy része. Eredetiben: „Beauty is in the eye of the beholder.”, jelentése magyarul „A szépség a szemlélő szemében keletkezik).” Arra utal, hogy a világot saját személyes érzékelésünk, benyomásaink, szubjektív érzeteink szerint ítéljük meg.[3] [4][5]
Ez a mondat a filmben – a 2000-es magyar szinkronban: „A szépség attól függ, ki nézi.” – a főszereplő Wilson ügynök belépési kódja. A magyar nyelvű filmcím („A tanú szeme”) az eredetinek rövidített, színtelen fordítása.
A film általában negatív kritikákat kapott. Bírálták a történet zavaros és valószínűtlen jellegét, valamint Elliott rendezési munkáját.[6][7] A Rotten Tomatoes statisztikája is közepes kedveltséget mutatott. Értékelése szerint a színészek alakítása kiváló, de a cselekmény „valószínűtlen és zagyva” (improbable and muddled).[8]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.