A közép mozdulatlansága
From Wikipedia, the free encyclopedia
A közép mozdulatlansága eredetileg a Szertartások feljegyzéseinek a 31. fejezete, de a Szung ()-korban kiemelték, és a Négy könyvnek nevezett konfuciánus alapművek sorába helyezték. A bizonytalan keletkezési korú és szerzőségű írás Konfuciusznak tulajdonított mondásokat, valamint minden kohéziót nélkülöző, a konfuciánus értékek szerinti tanításokkal kapcsolatos idézeteket tartalmaz.[1]
| A közép mozdulatlansága | |
 | |
| Szerző | Zisi |
| Eredeti cím | Csung jung () |
| Ország | ókori Kína |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Műfaj | konfuciánus szent könyv |
A Wikimédia Commons tartalmaz A közép mozdulatlansága témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Csung jung | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 中庸 |
| Egyszerűsített kínai | 中庸 |
| Mandarin pinjin | Zhōng yōng |
| Wade–Giles | Chung1-yung1 |
| Kantoni jűtphing | Jung1-yung4 |
Története
A Szertartások feljegyzései tartalmazta szövegeknek a szerzősége és a keletkezési kora egyaránt bizonytalan. Különböző művekből és korokból származó írások egybegyűjtésével állíthatták elő, valamikor a Han-kor elején. Ugyanis ez a mű volt az egyike azoknak, amelyek a leginkább megsínylették az i. e. 213-ban Csin Si Huang-ti () által elrendelt könyvégetést, melynek célja az volt, hogy a Csou ()-kori konfuciánus hagyományokra hivatkozó arisztokrácia előjogait az első császár eltörölje. A Csin ()-dinasztia bukását követően, a Han-dinasztia első uralkodói minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy rekonstruálják a megsemmisült műveket, és ennek a kései kompilációnak a nyomai fedezhetők fel a Szertartások feljegyzéseinek szövegein.[2]
A közép mozdulatlanságát a Szung ()-kori konfuciánus filozófus és filológus, Csu Hszi () (朱熹; 1130–1200) A nagy tanítás (Ta hszüeCsung jung () 《大學》) című 42. fejezettel együtt kiemelte a műből, kommentárokkal ellátva a konfuciánus kánonnak az úgynevezett Négy könyv (sze su () 《四書》) csoportjába helyezte a Beszélgetések és mondások, valamint Menciusz műve mellé.[3]
Keletkezése, szerzősége
A közép mozdulatlansága fennmaradt szövege tartalmi szempontból két jól elkülöníthető részből áll: egy viszonylag szerény terjedelmű fő szöveg, amit magának Konfuciusznak tulajdonított mondások és a Dalok könyvéből származó idézetek követnek, valamint Konfuciusz és a Lu fejedelmének, Aj ()nak beszélgetése az eszményei uralkodó erényességéről. Vang Po () (王柏; 1197–1274) úgy vélte, hogy eredetileg két Csung jung () című mű létezett, amelyeket a Szertartások feljegyzéseinek szerkesztésekor összeolvasztottak. A Han-kortól kezdve a művet Konfuciusz unokájának, Ce-sze ()nek (子思; kb. i. e. 481–402) tulajdonítják. A szöveg tartalmi és stiláris vizsgálata alapján azonban egyértelmű, hogy A közép mozdulatlansága semmiképpen nem lehet Ce-sze () műve, hanem csak az egységes kínai állam megteremtése (i. e. 221) után íródhatott. Nem zárható ki azonban, hogy Ce-sze ()től származó töredékeket is tartalmazhat.[4]
Fordítása
A magyar fordítása teljes terjedelmében Tőkei Ferenc tolmácsolásában olvasható.[m 1]
Megjegyzések
- Lásd: Tőkei 1986. 191–210. o.
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.