Remove ads
Az AK–47, hivatalosan Avtomat Kalasnyikova (oroszul: Автомат Калашникова образца 1947 года, magyarosan Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda, tőfordításban Automata Kalashnikov, köznevén "A Kalashnikov", vagy "AK") egy gázüzemű, 7.62×39mm kaliberű gépkarabély, melyet Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov kézifegyver-tervező tervezett, ezért gyakran Kalasnyikov-gépkarabélynak nevezik. Ez a Kalasnyikov (vagy "AK") gépkarabélycsalád első darabja. Az AK-47-est és annak változatait a mai napig számos országban gyártják és alkalmazzák.[1] Ez minden idők legsikeresebb gépkarabélytípusa.
| AK–47 | |
 | |
| Típus | gépkarabély |
| Ország |  Szovjetunió |
| Tervező | Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazás ideje | 1949 – |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 7,62 mm |
| Lőszer | 7,62×39 mm |
| Tárkapacitás | 30 töltényes szekrénytár |
| Működési elv | gázelvételes, hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos, forgózáras reteszelésű |
| Tömeg | 3,6 kg tár nélkül töltött tárral 4,1 kg |
| Fegyver hossza | 870 mm |
| Csőhossz | 415 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság | 600 lövés/perc |
| Gyakorlati tűzgyorsaság | 40 (egyes lövésnél) - 100 (sorozatlövésnél) lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség | 715 m/s |
 A Wikimédia Commons tartalmaz AK–47 témájú médiaállományokat. | |
A 47-es szám a fegyver tervezésének befejezési évére utal. A tervezés 1945-ben kezdődött el, két évvel később hivatalos hadseregi tesztekre mutatták be, 1947-ben.
Remove ads
Tervezője Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, akit a második világháborús német StG44 karabély külseje ihletett meg. A fegyvert 1949-ben állították rendszerbe a szovjet fegyveres erőknél. Számtalan fegyveres konfliktusban alkalmazták, ill. alkalmazzák ma is, a világon a legnagyobb számban elterjedt gépkarabély. Vietnám dzsungeleiben például a Vietkong használta az amerikai inváziós erők gyalogsága ellen.
A fegyver kifejlesztése azon a megfigyelésen alapult, hogy a géppisztolyok hatásos lőtávolsága 100-200 m körül alakult, a puskák pedig akár 1000 m felett is hatásosak voltak, ugyanakkor a tipikus távolság amelyről a katonák egymásra lőttek, 300-400 m, amihez a puskák lőtávolsága feleslegesen nagy, a géppisztolyoké sokszor nem elég.
A szovjet katonák 1942 folyamán találkoztak először a német MKb.42(H) rohampuskával, majd 1943-ban tanulmányozták azt, illetve az amerikai M1 Garand-ot is és a tanulságok alapján kifejlesztették saját köztes lőszerüket, valamint pályázatot írtak ki egy gépkarabély kifejlesztésére. A pályázat első körét az Alekszej Szudajev ASZ–44 jelű fegyvere nyerte, azonban a tervező halála, illetve a fegyver nagy tömege (5 kg üresen) miatt a második körben Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov tervét fogadták el.
A fegyver előképe a német StG44 gépkarabély, azonban a külalakban, illetve arányokban felfedezhető hasonlóság ellenére a két fegyver működése eltér, mivel az AK–47 szerkezete jelentősen egyszerűbb, ami könnyebb gyárthatóságot és nagyobb megbízhatóságot eredményez. A fejlesztési folyamat végén valószínűleg Hugo Schmeisser, az StG44 fejlesztője is közreműködött, érdemben azonban az AKM verzió kialakításában vette ki a részét.[2]
Laza illesztései, egyszerű szerkezete miatt a fegyver kevés karbantartást igényel, szennyeződés esetén sem hajlamos az elakadásra, ellentétben közvetlen riválisával, az amerikai M16-tal, így jobban megfelelt a mostoha körülmények közötti harcnak. Másik előnye volt a lövedékek nagy átütőereje (megfelelő távolságból 10 cm vastag betonfalat is átüthetnek). Bár amerikai vetélytársa pontosabb volt, ezt az előnyét azonban a katonák nem tudták érvényesíteni, mivel a harcokra gyakran közvetlen közelről került sor, ráadásul az AK–47-es masszív szerkezete sokkal alkalmasabb volt kézitusára. Erre az amerikaiak is hamar rájöttek, így sokan lecserélték a kincstári M16-ost a sokkal megbízhatóbb AK-ra, ami tragédiákat is okozott, hiszen a tengerészgyalogosok sokszor a Kalasnyikov jellegzetes „ugató” hangja alapján nyitottak tüzet az ellenségesnek vélt állásokra, így gyakran saját társaikat ölték meg.
Remove ads
Az AK–47 tömege tár nélkül 3,6 kg, töltött tárral 4,1 kg. Az íves szekrénytár befogadóképessége 30 db 7,62 × 39 mm-es karabélylőszer. A karabélylőszer (ún. köztes lőszer) a pisztolyok és a puskák lőszereinek előnyeit egyesíti. Hatásos lőtávolsága 800 m, de ha 1500 m-en véletlenül eltaláljuk a célszemélyt, még mindig halálos lehet. A lövedék kezdősebessége 715 m/s. Elméleti tűzgyorsasága 600 lövés/perc. Az AK–47 több korábbi fegyvernél használt technikát ötvöz. Gázelvételi rendszere és a gázdugattyú kialakítása a Sturmgewehr 44-től (más típusjelzéssel MP44) származik, ami szintén gázüzemű újratöltést használt. Zárszerkezetéhez az M1 Garand, az elsütőszerkezethez (tűzbiztosító, kakaskésleltető) a John Browning tervezte Remington Model 8 karabély szolgált alapul. A fegyver külsőleg a Sturmgewehr 44-re hasonlít (annak zárszerkezete azonban más, billenő retesztestes, ami az FN FAL-ban köszön vissza). Kalasnyikov érdeme az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsó tömeggyártás igényeinek megfelelő gyártástechnológia (erre a tulajdonságára pedig Szudajev PPSZ–43 géppisztolyánál alkalmazott gyártási eljárások – például sajtolt lemezszerkezet alkalmazása – voltak jelentős hatással).
A fegyver gyártásának közel 65 éve után az a döntés született, hogy pontatlansága és kis hatásos lőtávolsága miatt az AK–47 kifutó változat lesz, a további gyártása a 2011. év végével befejeződik. A hátralévő időben a gyártó izsevszki IZSMAS a fegyvert különböző modernebb célzóeszközökkel felszerelve gyártja.
Remove ads
A fegyver az ellenség élőerejének kis távolságon belül történő leküzdésére szolgál. 500 méteren belül egyes és sorozatlövéssel egyaránt alkalmas a kiválasztott célok leküzdésére, azonban a fegyver tüze 300 méteren belül a leghatásosabb. Alkalmas egyes és sorozatlövések leadására egyaránt, az elsődleges tüzelési mód a sorozatlövés.
Egyes lövésekkel 400 méter a hatásos lőtávolság, a lövedék azonban 1500 méter után veszíti el az ölőképességét.
A fegyver részei
– Cső a tokkal, az alsó ággyal, az irányzó szerkezettel, az elsütőszerkezettel, válltámasszal és a markolattal.
- Tisztítóvessző
- Tokfedél
- Zárkeret a gázdugattyúval
- Helyretoló szerkezet
- Gázdugattyú vezető
- Tár
- Kompenzátor
A rendszeresített tölténytípusok
A fegyverből 7,62 mm-es 1943M lövedéket lehet kilőni. A rendeltetésüknek megfelelően a lőszerek különböznek, a lövedék tömege és kezdősebessége úgy van meghatározva, hogy minden lövedékkel azonos irányzékállással lehessen tüzelni.[3]
Éles lőszer
- Acélmagvas lövedék
- Fényjelző lövedék
- Páncéltörő gyújtólövedék
- Fényjelző gyújtólövedék
Kisegítő töltények
- Gyakorlólőszer
- Vaklőszer
Részleges szétszerelése
A fegyver javítás, ellenőrzés, olajozás végetti szétszerelését asztalon, padon, vagy tiszta alátéten kell végezni. A fegyver szét- és összeszerelésekor csak hibátlan állapotú alkatrészeket szabad használni. A szét- és összeszerelést mindig tiszt felügyeletével kell végezni.[4]
- A fegyvert az ágyazásánál fogva, jobb kézzel ki kell venni a tárat
- A tűzváltókart a jobb kéz hüvelykujjával fordítsuk ütközésig lefelé
- A zárszerkezet hátrahúzása után győződjünk meg, nincs-e lőszer a töltényűrben
- A tusaüregből ki kell venni a tartozékokat
- A fegyvert tusával lefelé tartva ki lehet venni a tisztítóvesszőt
- A tokfedél levétele
- A helyretoló-szerkezet eltávolítása
- A zárkeret és a zár kivétele
- A zár kivétele a zárkeretből
- A gázdugattyú leszerelése a felsőággyal
A fegyver elvárt pontossága
A belövés során 100 méterről feltámasztott fegyverből leadott négy lövésből háromnak egy 10 cm átmérőjű körön belül kell lennie.
Remove ads
- AK–47 1-es típus (1949–1951)
- AK–47 2-es típus (1952–)
- AK–47SZ behajtható fém válltámasszal
- AKSZ–47
- AKM
- AKMSZ
- AK–63
- AK–74
- AKSZ–74
- AKSZ–74U
- AK–101
- AK–102
- AK–103
- AK–104
- AK–105
- AK–107/AK–108
- Tactical AK–47
Az Amerikai Egyesült Államokban kiadott kezelési utasítás a különböző országokban készült változatok megkülönböztetésére a tűznemváltókar környékén található feliratokat használja.
A Kalasnyikov egyszerű és megbízható konstrukcióját sok más fegyveren is felhasználták, nem csak a Szovjetunióban és a Varsói Szerződés országaiban, hanem egyéb államokban is (például Izraelben, egyes afrikai országokban).
A Szovjetunióban/Oroszországban készült fegyverek:
- Az RPK és az RPK–74 golyószóró hosszabb és nehezebb csövet kapott. A lőszerellátást 70 db lőszert befogadó csigatár biztosítja, de használható hozzá az AK bármely tára.
- A SZVD és SZVDSZ (Dragunov) mesterlövész puska szerkezete az AK-hoz hasonló, gázdugattyús, forgózáras rendszerű, viszont csak egyes lövések leadására alkalmas.
- A Szajga[5] vadászpuska (karabély) szerkezete kb. 90%-ban megegyezik az AK-val. A változattól függően többféle – többek között 7,62 × 39 mm-es, valamint 5,56 × 45 mm-es – lőszer tüzelésére alkalmas Szajga az izsevszki IZSMAS-ban, az egyik legelső AK–47-est gyártó üzemben készül.
Külföldi másolatok:
- Type 56 – Kínában gyártott másolat
- Type 58 – Észak-Koreában gyártott másolat
- Tabuk – Irakban készült másolat
- M–70B1 – Jugoszláviában gyártott másolat
Az AK működési elvén alapuló külföldi fegyverek:
- Galil – izraeli gépkarabély
- Valmet RK 62 – finn gépkarabély
- Valmet M–82 – finn gépkarabély
- Typ 86s – kínai gépkarabély
- Vepr – Ukrajnában az AK-74-ből kifejlesztett bullpup rendszerű gépkarabély
- Zastava M76 – jugoszláv változat
- Mini-Dragunov – román mesterlövészpuska/gépkarabély
- PKM-DGN-60 – lengyel gépkarabély
- Interarms – az Egyesült Államok "Eszkimó felderítőinek" szánt gépkarabély
Magyarországon gyártott változatok:
- AKM–63 – javított AKM-verzió
- AMD–65 – deszantos gépkarabély
- AMP–69 – puskagránát kilövésére is alkalmas verzió
- AMMSz – univerzális szabványfegyver az AMD-65 nyomán, de hosszabb csővel, módosított csőszájfékkel, elülső pisztolymarkolat fa csőköpeny-markolatra cserélve, alulra behajtható válltámasszal
- NGV-5.56 mm-es gépkarabély, a 0 szériánál elakadt
- NGM-5.56 mm-es gépkarabély, a 0 szériánál elakadt
Remove ads
A Kalasnyikov-gépkarabély elterjedtsége – "népszerűsége" – több, a hidegháború alatt, és az után függetlenségét elnyerő államot, illetve felszabadításért küzdő szervezetet indított arra, hogy újonnan megalkotott címerében, zászlajában elhelyezze a fegyvert. Elsőként Mozambik címerében jelent meg 1975-ben, majd Zimbabwe tette jelképeinek egyikévé 1981-ben. Ezekben az országokban az AK–47-es ma is a címer része, nem úgy mint Burkina Fasóban, ahol az 1983-ban megalkotott címernek még része volt, 1997-ben azonban visszatértek a hagyományos lándzsához. Legutóbb – 2007-ben – Kelet-Timorban alkottak olyan címert, melyben szerepel a fegyver.
Az AK–47-es gépkarabély szerepel továbbá a Hezbollah és az Iráni Forradalmi Gárda címerében is. Az AK-47-es gépkarabély emellett szinte mindegyik lövöldözős játékban megtalálható pl: Fortnite, CSGO, PUBG, Free Fire.
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads