2023-as lengyelországi parlamenti választás

A 2023-as lengyelországi parlamenti választást 2023. október 15-én tartották meg. A Szejm 460 képviselőjét és a Szenátus 100 tagját választották meg.^[1]

Parlamenti választás Lengyelországban 2023. október 15.
Összesen 460 mandátum a Szejmben, 231 mandátum kell a többséghez.
← 2019			következő →
Listavezető	Jarosław Kaczyński	Donald Tusk	Szymon Hołownia Władysław Kosiniak-Kamysz
Párt	Jog és Igazságosság	Polgári Platform	Lengyelország 2050 Lengyel Néppárt
Előző választás	235	134	30
Választás után	194	157	65
Változás	41	23	35
Szavazatok	7,640,854	6,629,402	3,110,670
%	35.4%	30.7%	14.4%
Változás (%)	8.2pp	3.3pp	5.8pp
			-
Listavezető	Włodzimierz Czarzasty Robert Biedroń	Sławomir Mentzen Krzysztof Bosak
Párt	Új Baloldal	Új Reménység/ Nemzeti Mozgalom
Előző választás	49	11
Választás után	26	18
Változás	23	7
Szavazatok	1,859,018	1,547,364
%	8.6%	7.2%
Változás (%)	4.0pp	0.4pp
Miniszterelnök a választás előtt: Mateusz Morawiecki		Miniszterelnök a választás után:

A parlamenti választás napján népszavazást is tartottak az EU menekültügyi javaslatáról.^[2][3]

Választási rendszer

A választás napját a mindenkori lengyel elnök hirdeti ki: Andrzej Duda 2023. augusztus 9-én hirdette ki, hogy a választás október 15-én lesz megtartva. A dátum kihirdetése összhangban áll a Lengyel Alkotmány 98. cikkelyének 2. bekezdésével, mely szerint a választást az aktuális parlamenti ciklus lejárta előtt 30 nappal kell megtartani, amely 2023. november 11-e.

A Szejm tagjait pártlistás arányos választási rendszerben választják meg, többmandátumos választókerületi szavazáson. Az egyéniben induló pártoknak 5%-os a bejutási küszöb, a koalícióknak 8%. A Szenátus tagjait relatív többségi szavazáson választják meg az ország 100 szenátusi egyéni választókerületében. A legtöbb ellenzéki párt (Polgári Koalíció, Új Baloldal és Harmadik Út) aláírta az úgynevezett szenátus paktumot, mellyel megegyeztek, hogy közös szenátusi pártlistát állítanak fel.^[4]

Induló pártok és koalíciók

	Párt vagy koalíció neve (lengyel név, rövidítés)		Pártok lógói	Listavezető	Támogatók
1.		Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták (Bezpartyjni Samorządowcy, BS)		Robert Raczyński	–
2.		Harmadik Út (Trzecia Droga,TD)		Władysław Kosiniak-Kamysz Szymon Hołownia	Lengyel Néppárt , Lengyelország 2050, Európai Demokraták Uniója, Egyetértés, Centrum Lengyelországért
3.		Új Baloldal (Nowa Lewica, NL)		Włodzimierz Czarzasty Robert Biedroń	Új Baloldal, Együtt Baloldal, Lengyel Szocialista Párt, Munkásunió, Szociáldemokrácia Lengyelországért, Szabadság és Egyenlőség
4.		Egyesült Jobboldal (Zjednoczona Prawica, ZP)		Jarosław Kaczyński	Jog és Igazságosság, Szuverén Lengyelország, Köztársaságiak, Kukiz’15, Lengyel Köztársaság Megújulása, Lengyel Ügyek
5.		Szabadság és Függetlenség Konföderáció (Konfederacja Wolność i Niepodległość)		Sławomir Mentzen Krzysztof Bosak	Nemzeti Mozgalom, Új Remény, Lengyel Korona Konföderációja, Reálpolitikusok Uniója, Köztársaság Jobboldala
6.		Polgári Koalíció (Koalicja Obywatelska , KO)		Donald Tusk	Polgári Platform, Modern, Lengyel Kezdeményezés, Zöldek, Jó Mozgalom, AGROunió

Választási szlogenek

Párt		Eredeti szlogen	Magyar fordítás	Refs
	PiS	Bezpieczna przyszłość Polaków.	Biztonságos jövő a lengyeleknek!	[5]
	Polgári Platform	100 Konkretów - Na pierwsze 100 dni rządów!	100 Konkrétum - A kormány első 100 napjára!	[6]
	Új Baloldal	Gwarancją.Świeckiego.Państwa - Mam po lewej	Garancia. Szekuláris. Állam. - Nekem ez a baloldalon van meg.	[7]
	Lengyel Néppárt	Dość kłótni, do przodu!	Elég a vitákból! Előre kell menni!	[8]

Közvélemény-kutatások

A lengyelországi pártok és koalíciók népszerűségének alakulása 2019 óta:

A lengyelországi pártok népszerűségének alakulása 2019 óta

A közvélemény-kutatások szeptemberi mérései alapján az Egyesült Jobboldal szerezné a legtöbb szavazatot, de szükség lehet akár a Konföderációval való koalícióra a többséghez. Az ellenzékben a Polgári Koalíció, Új Baloldal és Harmadik út koalícióknak együttesen a mérések szerint van esélye parlamenti többséget szereznie.^[9]

Eredmények

A választáson való részvétel vasárnap délben 22,59%-os volt, ami magasabb, mint a korábbi választásokon.^[10] Az urnazárásokat követően kijelenthető, hogy a részvétel rendkívül magas volt, mintegy 10%-ponttal magasabb, mint a 2019-es választáson.^[11]

Eredménybecslések

Az Ipsos közvéleménykutató intézet az urnazárásokat követő exit-poll felmérések közzététele enyhe fölényt mutatott az Egyesült Jobboldal (PiS) javára, kevéssel mögötte a Polgári Koalíció (KO) pártszövetség végzett. A bal és a jobboldali pártok között összesítésben szinte egyenlő arányban oszlanak meg a szavazatok.^[12]

Exit-poll eredmények (Szejm)
Pártok			Százalék	Mandátumok
PiS			36,8% (200)
KO			31,6% (163)
Harmadik Út			13,6% (55)
Lewica (baloldal)			8,6% (30)
Konföderáció			6,2% (12)
Első exit-poll értékek.[12]

Hétfőn kora reggel, az előrevetítésnél jóval később tette közzé az Ipsos a korrekciós választási előrejelzést, az ún. late poll-t. Ez valamennyivel eltérő értékű, de az exit-pollhoz hasonló arányú eredményt mutat. A hibahatár az exit-poll 2%-ához képest itt 0,5% a szakértők szerint.^[13]

Late poll eredmények (Szejm)
Pártok			Százalék
PiS			36,6%
KO			31,0%
Harmadik Út			13,5%
Lewica (baloldal)			8,6%
Konföderáció			6,4%
Late poll előrejelzés.[13]

64%-os feldolgozottságnál jelentősen eltérő eredmények mutatkoznak, bár a kormányoldal és az ellenzék között továbbra is szoros az eredmény. Az előzetes adatok szerint a választáson való részvétel 72,07%-os, míg a late poll adatai szerint 72,9%-os volt, ami a rendszerváltás óta a legnagyobb arány.^[13]

Részeredmények 63%-os feldolgozottságnál (Szejm)
Pártok			Százalék
PiS			37,52%
KO			28,52%
Harmadik Út			14,42%
Lewica (baloldal)			8,33%
Konföderáció			7,23%
63%-os részeredmény.[13]

88%-os feldolgozottságnál a kormányoldal előnye további csökkenést mutatott.^[14]

Részeredmények 88%-os feldolgozottságnál (Szejm)
Pártok			Százalék
PiS			36,52%
KO			29,58%
Harmadik Út			14,50%
Lewica (baloldal)			8,37%
Konföderáció			7,23%
88%-os részeredmény.[13]

A Szenátorválasztásnál annyiban térnek el az eredmények, hogy közel 5%-os arányt mutat fel a Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták csoportja. 93,17%-os feldolgozottságnál a következők a részeredmények:^[15]

Részeredmények 93%-os feldolgozottságnál (Szenátus)
Pártok			Százalék
PiS			35,47%
KO			28,07%
Harmadik Út			11,21%
Konföderáció			7,05%
Lewica (baloldal)			5,53%
Pártonkívüliek			4,94%
93,17%-os részeredmény, Szenátus.[15]

Képviselőválasztás (Szejm)

A végleges eredmények tükrében a Képviselőházba a legtöbb parlamenti képviselőt a Jog és Igazságosság pártja delegálja, akik az Egyesült Jobboldal színeiben nyertek mandátumot. Második helyen a Polgári Koalíció centrista-baloldali tömörülés végzett. Ezenkívül még további három politikai tömörülés lépte át a bejutási küszöböt.^[16]

Rövidítés	Párt/Pártszövetség	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Képviselők száma	Képviselők aránya	2019-hez képest
ZP	Egyesült Jobboldal	7 640 854	35,38%	194	42,2%	-41
KO	Polgári Koalíció	6 629 402	30,70%	157	34,1%	+23
TD	Harmadik Út	3 110 670	14,40%	65	14,1%	+35
NL	Új Baloldal	1 859 018	8,61%	26	5,7%	-23
Konfederacja	Szabadság és Függetlenség Konföderáció	1 547 364	7,16%	18	4,0%	+7
Pártonkívüliek	Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták	401 054	1,86%	0	0%	0
	Német Kisebbség Választási Szervezete	25 778	0,12%	0	0%	-1

Szenátorválasztás (Szenátus)

A Szenátusba a választási körzetek szavazatainak relatív többségével juthatnak be a jelöltek. Ebből adódóan a szavazatok országos aránya csak kisebb mértékű összefüggésben van a bejutott szenátorok számával.^[15]

Rövidítés	Párt/Pártszövetség	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Szenátorok száma	Szenátorok aránya	2019-hez képest
KO	Polgári Koalíció	6 187 295	28,91%	41	41%	-2
ZP	Egyesült Jobboldal	7 449 875	34,81%	33	33%	-15
TD	Harmadik Út	2 462 360	11,50%	12	12%	+9
NL	Új Baloldal	1 131 639	5,29%	9	9%	+7
Függetlenek	Függetlenek, 2023 Szenátus Paktum	573 060	2,68%	5	5%	+1
Konfederacja	Szabadság és Függetlenség Konföderáció	1 443 836	6,75%	0	0%
Pártonkívüliek	Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták	1 049 919	4,91%	0	0%

A választáson való részvétel a végeredmények tükrében 74,31%-os volt, ami rekordmagas az 1989 utáni választások történetében. Az egyidőben tartott referendumon való részvétel ugyanakkor érvénytelen lett, tekintve, hogy a részvételi arány csupán a 41%-ot érte el.^[17]