From Wikipedia, the free encyclopedia
A 2023-as lengyelországi parlamenti választást 2023. október 15-én tartották meg. A Szejm 460 képviselőjét és a Szenátus 100 tagját választották meg.[1]
| ||||||
| Összesen 460 mandátum a Szejmben, 231 mandátum kell a többséghez. | ||||||
| ← 2019 | következő → | |||||
.jpg) |
_(cropped).jpg) |
  | ||||
|
|
|
| ||||
| Listavezető | Jarosław Kaczyński | Donald Tusk | Szymon Hołownia Władysław Kosiniak-Kamysz | |||
| Párt | Jog és Igazságosság | Polgári Platform | Lengyelország 2050 Lengyel Néppárt | |||
| Előző választás | 235 | 134 | 30 | |||
| Választás után | 194 | 157 | 65 | |||
| Változás |  41 |
 23 |
35 | |||
| Szavazatok | 7,640,854 | 6,629,402 | 3,110,670 | |||
| % | 35.4% | 30.7% | 14.4% | |||
| Változás (%) | 8.2pp |
3.3pp |
5.8pp | |||
.jpg) .jpg) |
 |
- | ||||
|
|
|
| ||||
| Listavezető | Włodzimierz Czarzasty Robert Biedroń |
Sławomir Mentzen Krzysztof Bosak |
||||
| Párt | Új Baloldal | Új Reménység/ Nemzeti Mozgalom | ||||
| Előző választás | 49 | 11 | ||||
| Választás után | 26 | 18 | ||||
| Változás | 23 |
7 |
||||
| Szavazatok | 1,859,018 | 1,547,364 | ||||
| % | 8.6% | 7.2% | ||||
| Változás (%) | 4.0pp |
0.4pp |
||||
 | ||||||
| Miniszterelnök a választás előtt: | Miniszterelnök a választás után: | |||||
A parlamenti választás napján népszavazást is tartottak az EU menekültügyi javaslatáról.[2][3]
A választás napját a mindenkori lengyel elnök hirdeti ki: Andrzej Duda 2023. augusztus 9-én hirdette ki, hogy a választás október 15-én lesz megtartva. A dátum kihirdetése összhangban áll a Lengyel Alkotmány 98. cikkelyének 2. bekezdésével, mely szerint a választást az aktuális parlamenti ciklus lejárta előtt 30 nappal kell megtartani, amely 2023. november 11-e.
A Szejm tagjait pártlistás arányos választási rendszerben választják meg, többmandátumos választókerületi szavazáson. Az egyéniben induló pártoknak 5%-os a bejutási küszöb, a koalícióknak 8%. A Szenátus tagjait relatív többségi szavazáson választják meg az ország 100 szenátusi egyéni választókerületében. A legtöbb ellenzéki párt (Polgári Koalíció, Új Baloldal és Harmadik Út) aláírta az úgynevezett szenátus paktumot, mellyel megegyeztek, hogy közös szenátusi pártlistát állítanak fel.[4]
| Párt vagy koalíció neve (lengyel név, rövidítés) |
Pártok lógói | Listavezető | Támogatók | ||
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták (Bezpartyjni Samorządowcy, BS) |
Robert Raczyński | – | ||
| 2. | Harmadik Út (Trzecia Droga,TD) |
 |
Władysław Kosiniak-Kamysz Szymon Hołownia |
Lengyel Néppárt , Lengyelország 2050, Európai Demokraták Uniója, Egyetértés, Centrum Lengyelországért | |
| 3. | Új Baloldal (Nowa Lewica, NL) |
 |
Włodzimierz Czarzasty Robert Biedroń |
Új Baloldal, Együtt Baloldal, Lengyel Szocialista Párt, Munkásunió, Szociáldemokrácia Lengyelországért, Szabadság és Egyenlőség | |
| 4. | Egyesült Jobboldal (Zjednoczona Prawica, ZP) |
Jarosław Kaczyński | Jog és Igazságosság, Szuverén Lengyelország, Köztársaságiak, Kukiz’15, Lengyel Köztársaság Megújulása, Lengyel Ügyek | ||
| 5. | Szabadság és Függetlenség Konföderáció (Konfederacja Wolność i Niepodległość) |
Sławomir Mentzen Krzysztof Bosak |
Nemzeti Mozgalom, Új Remény, Lengyel Korona Konföderációja, Reálpolitikusok Uniója, Köztársaság Jobboldala | ||
| 6. | Polgári Koalíció (Koalicja Obywatelska , KO) |
 |
Donald Tusk | Polgári Platform, Modern, Lengyel Kezdeményezés, Zöldek, Jó Mozgalom, AGROunió | |
| Párt | Eredeti szlogen | Magyar fordítás | Refs | |
|---|---|---|---|---|
| PiS | Bezpieczna przyszłość Polaków. | Biztonságos jövő a lengyeleknek! | [5] | |
| Polgári Platform | 100 Konkretów - Na pierwsze 100 dni rządów! | 100 Konkrétum - A kormány első 100 napjára! | [6] | |
| Új Baloldal | Gwarancją.Świeckiego.Państwa - Mam po lewej | Garancia. Szekuláris. Állam. - Nekem ez a baloldalon van meg. | [7] | |
| Lengyel Néppárt | Dość kłótni, do przodu! | Elég a vitákból! Előre kell menni! | [8] | |
A lengyelországi pártok és koalíciók népszerűségének alakulása 2019 óta:
A közvélemény-kutatások szeptemberi mérései alapján az Egyesült Jobboldal szerezné a legtöbb szavazatot, de szükség lehet akár a Konföderációval való koalícióra a többséghez. Az ellenzékben a Polgári Koalíció, Új Baloldal és Harmadik út koalícióknak együttesen a mérések szerint van esélye parlamenti többséget szereznie.[9]
A választáson való részvétel vasárnap délben 22,59%-os volt, ami magasabb, mint a korábbi választásokon.[10] Az urnazárásokat követően kijelenthető, hogy a részvétel rendkívül magas volt, mintegy 10%-ponttal magasabb, mint a 2019-es választáson.[11]
Az Ipsos közvéleménykutató intézet az urnazárásokat követő exit-poll felmérések közzététele enyhe fölényt mutatott az Egyesült Jobboldal (PiS) javára, kevéssel mögötte a Polgári Koalíció (KO) pártszövetség végzett. A bal és a jobboldali pártok között összesítésben szinte egyenlő arányban oszlanak meg a szavazatok.[12]
| Exit-poll eredmények (Szejm) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Pártok | Százalék | Mandátumok | ||
| PiS | 36,8% (200) | |||
| KO | 31,6% (163) | |||
| Harmadik Út | 13,6% (55) | |||
| Lewica (baloldal) | 8,6% (30) | |||
| Konföderáció | 6,2% (12) | |||
| Első exit-poll értékek.[12] | ||||
Hétfőn kora reggel, az előrevetítésnél jóval később tette közzé az Ipsos a korrekciós választási előrejelzést, az ún. late poll-t. Ez valamennyivel eltérő értékű, de az exit-pollhoz hasonló arányú eredményt mutat. A hibahatár az exit-poll 2%-ához képest itt 0,5% a szakértők szerint.[13]
| Late poll eredmények (Szejm) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Pártok | Százalék | |||
| PiS | 36,6% | |||
| KO | 31,0% | |||
| Harmadik Út | 13,5% | |||
| Lewica (baloldal) | 8,6% | |||
| Konföderáció | 6,4% | |||
| Late poll előrejelzés.[13] | ||||
64%-os feldolgozottságnál jelentősen eltérő eredmények mutatkoznak, bár a kormányoldal és az ellenzék között továbbra is szoros az eredmény. Az előzetes adatok szerint a választáson való részvétel 72,07%-os, míg a late poll adatai szerint 72,9%-os volt, ami a rendszerváltás óta a legnagyobb arány.[13]
| Részeredmények 63%-os feldolgozottságnál (Szejm) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Pártok | Százalék | |||
| PiS | 37,52% | |||
| KO | 28,52% | |||
| Harmadik Út | 14,42% | |||
| Lewica (baloldal) | 8,33% | |||
| Konföderáció | 7,23% | |||
| 63%-os részeredmény.[13] | ||||
88%-os feldolgozottságnál a kormányoldal előnye további csökkenést mutatott.[14]
| Részeredmények 88%-os feldolgozottságnál (Szejm) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Pártok | Százalék | |||
| PiS | 36,52% | |||
| KO | 29,58% | |||
| Harmadik Út | 14,50% | |||
| Lewica (baloldal) | 8,37% | |||
| Konföderáció | 7,23% | |||
| 88%-os részeredmény.[13] | ||||
A Szenátorválasztásnál annyiban térnek el az eredmények, hogy közel 5%-os arányt mutat fel a Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták csoportja. 93,17%-os feldolgozottságnál a következők a részeredmények:[15]
| Részeredmények 93%-os feldolgozottságnál (Szenátus) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Pártok | Százalék | |||
| PiS | 35,47% | |||
| KO | 28,07% | |||
| Harmadik Út | 11,21% | |||
| Konföderáció | 7,05% | |||
| Lewica (baloldal) | 5,53% | |||
| Pártonkívüliek | 4,94% | |||
| 93,17%-os részeredmény, Szenátus.[15] | ||||
A végleges eredmények tükrében a Képviselőházba a legtöbb parlamenti képviselőt a Jog és Igazságosság pártja delegálja, akik az Egyesült Jobboldal színeiben nyertek mandátumot. Második helyen a Polgári Koalíció centrista-baloldali tömörülés végzett. Ezenkívül még további három politikai tömörülés lépte át a bejutási küszöböt.[16]
| Rövidítés | Párt/Pártszövetség | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Képviselők száma | Képviselők aránya | 2019-hez képest |
|---|---|---|---|---|---|---|
| ZP | Egyesült Jobboldal | 7 640 854 | 35,38% | 194 | 42,2% | -41 |
| KO | Polgári Koalíció | 6 629 402 | 30,70% | 157 | 34,1% | +23 |
| TD | Harmadik Út | 3 110 670 | 14,40% | 65 | 14,1% | +35 |
| NL | Új Baloldal | 1 859 018 | 8,61% | 26 | 5,7% | -23 |
| Konfederacja | Szabadság és Függetlenség Konföderáció | 1 547 364 | 7,16% | 18 | 4,0% | +7 |
| Pártonkívüliek | Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták | 401 054 | 1,86% | 0 | 0% | 0 |
| Német Kisebbség Választási Szervezete | 25 778 | 0,12% | 0 | 0% | -1 | |
A Szenátusba a választási körzetek szavazatainak relatív többségével juthatnak be a jelöltek. Ebből adódóan a szavazatok országos aránya csak kisebb mértékű összefüggésben van a bejutott szenátorok számával.[15]
| Rövidítés | Párt/Pártszövetség | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Szenátorok száma | Szenátorok aránya | 2019-hez képest |
|---|---|---|---|---|---|---|
| KO | Polgári Koalíció | 6 187 295 | 28,91% | 41 | 41% | -2 |
| ZP | Egyesült Jobboldal | 7 449 875 | 34,81% | 33 | 33% | -15 |
| TD | Harmadik Út | 2 462 360 | 11,50% | 12 | 12% | +9 |
| NL | Új Baloldal | 1 131 639 | 5,29% | 9 | 9% | +7 |
| Függetlenek | Függetlenek, 2023 Szenátus Paktum | 573 060 | 2,68% | 5 | 5% | +1 |
| Konfederacja | Szabadság és Függetlenség Konföderáció | 1 443 836 | 6,75% | 0 | 0% | |
| Pártonkívüliek | Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták | 1 049 919 | 4,91% | 0 | 0% | |
A választáson való részvétel a végeredmények tükrében 74,31%-os volt, ami rekordmagas az 1989 utáni választások történetében. Az egyidőben tartott referendumon való részvétel ugyanakkor érvénytelen lett, tekintve, hogy a részvételi arány csupán a 41%-ot érte el.[17]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
