Remove ads
Šubić Ilona (1306 körül – 1378. április 10. után) vagy a magyar történeti hagyományban: Subich Ilona, horvátul és bosnyák nyelven: Jelena Šubić, szerbül: Јелена Шубић, horvát grófnő, I. Tvrtko bosnyák király anyja, Kotromanić Erzsébet magyar királyné nagynénje és Cillei Borbála magyar királyné dédanyja.
| Šubić Ilona | |
 | |
| Boszniai Királyság anyakirálynéja | |
| Jelena Šubić | |
| Uralkodási ideje | |
| 1377. október 26. – 1378. április 10. után | |
| Elődje | Sisman Dorottya |
| Utódja | Sisman Dorottya |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Šubić család |
| Született | 1306 körül |
| Elhunyt | 1378. április 10. után (72 évesen) |
| Édesapja | Šubić II. György, Bribir, Klissza és Split grófja (1275 körül–1330) |
| Édesanyja | Korbáviai Ilona |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Kotromanić Ulászló, Bosznia régense (1295 körül–1354) |
| Gyermekei | 1. Katalin (–1396 körül) 2. Tvrtko (1338/39–1391) 3. István Vuk (1345 körül–1374 után) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šubić Ilona témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Subich Györgynek, a horvátországi Bribir, Klissza és Split grófjának, Šubić Pál horvát bán fiának és Korbáviai Ilonának a lánya.
Subich Ilona 1338 körül Klisszában feleségül ment Kotromanić Ulászlóhoz, Kotromanić István bosnyák bán öccséhez és Kotromanić Erzsébet magyar királyné nagybátyjához. Férje és sógora halála után a legidősebb fia, Tvrtko örökölte a báni tisztséget, de kiskorúsága idején Ilona vitte a régensséget. (A következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Ilonára, a bán anyjára, először akadunk 1354-ben, a mikor fiaival együtt Magyarországból Boszniába jött. 1355-ben találjuk őt fiaival együtt egy hadi expeditió alkalmával Horvátországban és Dalmácziában. Tvrtko engedélyez 1355. évben kiváltságokat a raguzaiaknak, mely alkalommal anyját is említi. Hasonlólag találjuk Ilonát az ő fiaival 1356. márczius 14-én Neretvában Lajos király udvarában. Tvrtko kénytelen volt magát ez évben a magyar királynak alávetni. Egy 1357. évben kelt s a hozzá hű maradt Vlkoslavics Vlatko knéz részére kiállított okmányában anyját említi: »tiszteletreméltó Ilona asszonyt.« A velenczei köztársaság 1364. szeptember 7-én kinevezte Tvrtkót, az ő fivérét és Ilonát velenczei polgárokká. Tvrtko s anyja elűzettek saját főrendjeik által Boszniából 1365-ben, minthogy bennük csak a magyar udvar uszályhordóit ismerték fel:”[1]
Trvtko királlyá koronázása után egy okmányban egyszerre említik az anyját és a feleségét: „Tvrtko csak megkoronáztatása után nősült meg és hogy neje már egy 1378. ápril 10-én kelt okmányban »Kyra Dorottya királyné asszony«-nak mondatik, melyben Tvrtkónak édes anyja még mint »Kyra Ilona asszony Isten adta anya-királyné« előfordul.”[2]
Remove ads
- Férjétől, Kotromanić Ulászló (1295 körül–1354) boszniai régenstől, 3 gyermek:
- Katalin[3] (–1396 körül) bosnyák királyi hercegnő, férje I. Hermann (1332/34–1385) cillei gróf, 2 fiú, többek között:
- II. Hermann (1361 körül–1435) cillei gróf, horvát-szlavón bán, 1426-tól a Boszniai Királyság trónörököse, felesége Schaunbergi Anna (1358 körül–1396 körül) grófnő, 6 gyermek, többek között:
- Cillei Borbála (1392–1451) grófnő, férje Luxemburgi Zsigmond (1368–1437), 1 leány
- II. Hermann (1361 körül–1435) cillei gróf, horvát-szlavón bán, 1426-tól a Boszniai Királyság trónörököse, felesége Schaunbergi Anna (1358 körül–1396 körül) grófnő, 6 gyermek, többek között:
- Tvrtko (1338/39–1391) bosnyák bán, I. Tvrtko néven 1377-től Bosznia királya, felesége Sisman Dorottya (1355 körül–1382/1390 előtt) bolgár királyi hercegnő, 1 fiú+1 természetes fiú:
- (?) (Házasságából): II. Tvrtko bosnyák király (1382 előtt–1443)
- (Házasságon kívüli kapcsolatából): Ostoja István bosnyák király (1378 körül–1418)
- István Vuk (1345 körül–1374 után) bosnyák bán, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- Katalin[3] (–1396 körül) bosnyák királyi hercegnő, férje I. Hermann (1332/34–1385) cillei gróf, 2 fiú, többek között:
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads