Szlovák építészmérnök, régész, diplomata és író. From Wikipedia, the free encyclopedia
Štefan Janšák (Aszós, 1886. szeptember 14. – Pozsony, 1972. július 8.) szlovák építészmérnök, régész, diplomata és író.
| Štefan Janšák | |
 | |
| Született | 1886. szeptember 14. Aszós |
| Elhunyt | 1972. július 8. (85 évesen) Pozsony |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | Tomáš Garrigue Masaryk-rend |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Štefan Janšák témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szenicei járásbeli Aszósról, egy kisgazda-iparos családból származott. A gazdasági nehézségek ellenére a helyi népiskola után apja a hodoníni reálgimnáziumban taníttatta. A népiskola elvégzése után a brünni Technikai Főiskolára jelentkezett, ahol 1914-ben szerezte meg mérnöki diplomáját. Politikai és írói munkássága már a főiskolai évek alatt elkezdődtek. 1909-ben Losoncon felkereste Ľudovít Bazovskýt. Ugyanezen évben a népművelői tevékenységéért perbe fogták, ám ennek ellenére sikerült befejeznie a tanulmányait.
1910–14 között a Nová domová pokladnica nevű kalendárium szerkesztője volt, illetve a szakolcai dr. Pavol Blaha bankjának intézője lett. Népművelői és előadói tevékenységét az első világháború alatt is folytatta, még a katonai szolgálata alatt 1916-1918 között is. Mivel a panszlavista nézetei miatt, nem volt „kívánatos” a frontról való visszatérte, és erről valahogy tudomást szerzett, súlyos betegséget szimulált. Így sikerült a biztos halált elkerülnie és 1918 májusában a katonai szolgálatból épségben hazatérnie. Ekkor asszisztensi állást kapott a brünni Technikai Főiskolán, ahol a háború befejezése és a monarchia szétesése találta. Ezután visszatért Szlovákiába és az új közös állam szervezésében vett részt. Az úgynevezett első szlovák kormányban (1918, szakolcai székhellyel, majd Zsolnán, ahonnan 1919 februárjában Pozsonyba költözött) mint a technikai ügyosztály megbízottja (titkár) vett részt. 1945 után a Szlovák Nemzeti Tanács nevében a háború által elpusztított ország újjáépítésében volt nagy szerepe. Különösképpen Szlovákia úthálózatának fejlesztésén dolgozott egészen 1948-ig, amikor nyugalomba vonult.
A két háború között a szlovákiai Csehszlovák Mérnökök Egyesületének elnöke, a pozsonyi Kereskedelmi és Ipari kamara és a Szlovák Iparosok Szövetségének tagja volt.
Amatőr régészként Jan Eisner mellett a szlovák régészet alapító atyái közé emelkedett. Elsősorban előadásokat tartott, majd később úttörő munkát végzett a szlovákiai ásatások terén. A Szlovák Muzeális Társaság (szk. Muzeálna slovenská spoločnosť) kabineti felszólalója lett a közgyűléseken, a negyvenes években pedig az elnöki funkciót látta el. Egy ideig a társaság kiadványának szerkesztője. Hosszú éveken át a Régészeti bizottság szlovák mellékének a titkára. A régészet terén végzett munkásságáért 1947-ben tiszteletbeli doktorátust kapott a Comenius Egyetemtől.
Már 1920-ban részt vett a Magyarországgal folyó béketárgyalásokon, előkelő szerepe volt a dunai komisszióban, 1920-1924 között fontos gazdasági szerződések megkötésében vett részt, illetve 1938-39-ben a delimitációs (határkijelölő) szlovák-magyar bizottság elnöke volt. Mint diplomata a francia jóbaráti viszony ápolásán fáradozott. Több francia irodalmi művet lefordított. Hosszú időn keresztül a pozsonyi Alliance Française egyesület elnökeként is működött, és nagyban hozzájárult a pozsonyi francia tanítási nyelvű gimnázium megnyitásához.
Hajlott korában elsősorban mint tudós és pedagógus működött. Hosszú időn át (az alapításától a haláláig) az akadémia mellett működő Szlovák Régészeti Társaság (szk. Slovenská archeologická spoločnosť pri SAV) elnöke. 1948-ban a Comenius Egyetem mint külsős professzort alkalmazta a régészeti oktatásban, ahol 1957-ig működött közre. 1956-1960 között a Pedagógiai Főiskolán is oktatott. 1968-ig a pozsonyi Numizmatikai Társaságnak is elnöke volt. Hatalmas obszidián-gyűjteménye ma a turócszentmártoni Kmetianum tulajdona. Súlyos betegségben hunyt el, a pozsonyi Fülemüle-völgy (szlovákul Slávičie údolie) temetőjében nyugszik.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
