Ürge

Az ürge (Spermophilus, korábban: Citellus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.

Spermophilus
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen
Közönséges ürge (Spermophilus citellus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Csoport: Glires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Mókusalkatúak (Sciuromorpha) Család: Mókusfélék (Sciuridae) Alcsalád: Földimókusformák (Xerinae) Nemzetség: Marmotini Pocock, 1923 Nem: Spermophilus F. Cuvier, 1825
Szinonimák
Anisonyx Rafinesque, 1817 Arctomys Schreber, 1780 Citellus Oken, 1816 Citillus Lichtenstein, 1830 Colobates Milne-Edwards, 1874 Colobotis Brandt, 1844 Ictidomoides Mearns, 1907 Notocitellus A. H. Howell, 1938 Otocolobus Brandt, 1844 Spermatophilus Wagler, 1830 Spermophilis Richardson, 1839 Urocitellus Obolenskij, 1927
Fajok
lásd a szövegben!
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Spermophilus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Spermophilus témájú médiaállományokat és Spermophilus témájú kategóriát.

Rendszertani eltérés

A legújabb DNS-vizsgálatok alapján a korábban alnemként kezelt taxonokat nemi rangra emelték. Tehát a korábban alnemekbe sorolt állatok manapság többé nem tartoznak az ürge nembe.^[1][2]

Előfordulása, élőhelye

A nem 15 faja a Föld északi féltekéjén fordul elő. Európában két fajuk él: a közönséges és a gyöngyös ürge; előbbi Magyarországon védett állat, utóbbi hazánktól északkeletre él, rendszerint a füves síkságokon. A kainozoikumi eljegesedések során több fajuk élt Európában, de az erdők terjeszkedésével sorra szűntek meg természetes élőhelyeik.

Megjelenése, életmódja

Növényeket eszik, főleg fűféléket és magvakat, de kifosztja a madarak fészkét is. Telepes állat. Kétféle kotorékot ás: külön éjszakai és téli búvóhelyet, és külön nappali, rövid időre használt menedéket. Téli álmot alszik.

Rendszerezése

A nembe az alábbi 15 faj tartozik:

• alaschani ürge (Spermophilus alashanicus) Büchner, 1888 – nem fenyegetett.
• Spermophilus brevicauda Brandt, 1843 - korábban a Spermophilus erythrogenys alfajának tekintették
• közönséges ürge (Spermophilus citellus) Linnaeus, 1766 fokozottan védett (250 000 Ft) – veszélyeztetett, sebezhető.
• Dauri ürge (Spermophilus dauricus) Brandt, 1843 – nem fenyegetett.
• Spermophilus erythrogenys Brandt, 1841 – nem fenyegetett.
• sárga ürge (Spermophilus fulvus) Lichtenstein, 1823 – nem fenyegetett.
• Spermophilus major Pallas, 1778 – mérsékelten veszélyeztetett.
• kaukázusi ürge (Spermophilus musicus) Ménétries, 1832 – nem fenyegetett; egyes kutatók a kis ürge alfajának tekintik.
• Spermophilus pallidicauda Satunin, 1903
• kis ürge (Spermophilus pygmaeus) Pallas, 1778 – nem fenyegetett.
• Spermophilus ralli Kuznetsov, 1948 - korábban a Tien San hegységi ürge alfajának tekintették Spermophilus relictus ralli néven
• Tien San hegységi ürge (Spermophilus relictus) Kashkarov, 1923 – nem fenyegetett.
• gyöngyös ürge (Spermophilus suslicus) (Güldenstaedt, 1770) – veszélyeztetett, sebezhető.
• Spermophilus taurensis Gündüz et al. 2007^[3]
• kis-ázsiai ürge (Spermophilus xanthoprymnus) Bennett, 1835 – nem fenyegetett.

Híres ürgék

Magyarországon egy téves közhiedelem a Micimackó kalandjai c. rajzfilm egyik szereplőjét ürgének tartja, amely az az eredeti regényben még nem volt benne, csak az amerikai rajzfilmesek toldották hozzá. Az eredeti angol nyelvű verzióban ez a rágcsáló nem ürge, hanem egy tasakospatkány, amely Észak-Amerikában honos kártékony rágcsáló. Ezt tükrözi Ürge eredeti angol neve Gopher, amely a tasakospatkány angol elnevezése. Mivel ez az állat ismeretlen Európában, ezért a magyar szinkron készítő egy nálunk is ismert, a tasakospatkányra hasonlító rágcsálóra, az ürgére módosították a nevét. Ez a név meggyökeresedett a köztudatban, ezért Micimackó rágcsálóbarátját Ürgének ismerik a magyar tévénézők és gyerekek.

Felhasználása

Amíg sok volt belőle, az ürgét gyakran megették; az ürgeöntés legismertebb irodalmi feldolgozását Petőfi Sándor: Arany Lacinak című költeményében olvashatjuk. Valamennyi ürgefaj szőrméje félnemes prém: szűcsipari alapanyag.