Írott-kő

Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 44.

Írott-kő
Az írott-kői kilátó
Magasság	882 m
Hely	határpont,  Magyarország, Vas vármegye  Ausztria, Burgenland
Hegység	Kőszegi-hegység
Relatív magasság	414 m
Elhelyezkedése
Írott-kő Pozíció a Kőszegi-hegység térképén
é. sz. 47° 21′ 10″, k. h. 16° 26′ 01″47.352808, 16.4336948
Írott-kő Pozíció Magyarország térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Írott-kő témájú médiaállományokat.

Nevének eredete

Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A 17. században a Szálkő nevet kapta a csúcs. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány–Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta.

Kilátó

1891-ben állították az első kilátót ide a Kőszegi Turista Egyesület tagjai. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. A trianoni osztrák–magyar határ az 1913-ban épült kő kilátó közepén húzódik végig, ezt a torony belsejében egy határkő is jelzi. A bejárata az osztrák oldalról nyílik.

A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és az osztrák oldalon hagyta, a látogatása is csak onnan történhetett. A hajdanán rendszeresen kaszált országhatár nyomvonalát a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli.

2002. május 1-jétől^[1] a gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pontok létesültek a Kőszegi-hegységben, melyek közül az egyik ennél a kilátónál volt. Ezt április 1-jétől október 31-ig 07.00 és 20.00 óra között; november 1-jétől március 31-ig 08.00 és 16.00 óra között lehetett igénybe venni az Írottkő Natúrpark osztrák és magyar településein, a jogszabályban lehatárolt zónán belül. A schengeni övezetbe történt belépéssel megszünt a jelentőségük.

A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. A torony közigazgatásilag Bozsok községhez tartozik. A legközelebbi magyarországi település Velem. A legközelebbi város Rohonc (Rechnitz, Ausztria), a magyar oldalon pedig Kőszeg.

2009-ben a megrongálódott kilátót lezárták, majd felújítást követően 2010. július 21-től ismét látogathatóvá vált.^[2]

Határkő a kilátóban

Az osztrák-magyar határ az írott-kői kilátóból nézve. A határsávon nyírfaerdő sarjadt, így élesen elüt a környezetétől

Jegyzetek

1. 65/2002.(III.30.) Korm. rendelet
2. Írottkő Kilátó. Kőszeg városának hivatalos honlapja. [2010. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 21.)

Irodalom

• Szerényi Gábor: Séta az Írott-kő Natúrparkon keresztül - A kéktúra nyugati végpontján, Élet és Tudomány, 2010 (65. évf.) 40. sz. 1264-1266. old.
• Domonkos János: Jeles pontok a térképen: az Írott-kő, Természetbúvár, 1991 (46. évf.) 2. sz. 43. old.
• Bartha Dénes - Markovics Tibor: Az Írott-kő harangvirágai, Természetbúvár, 1990 (45. évf.) 6. sz. 43. old.
• Bakos György: Az Írottkő Natúrparkért Egyesület, Honismeret, 2010 (35. évf.) 3. sz. 56-61. old.
• Bokányiné Boda Gyöngyi - Kiss Kornélia: "Határtalan természet - ezeréves kultúra" - Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark, Turizmus Bulletin, 2002, 1. sz. 56-59. old.
• Simola Ferenc: Bariska István: A kéklő Írottkő alatt, Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2001 (28. évf.) 3. sz. 85-87. old.

További információk

• Írott-kő Natúrpark

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap