Érsemjén
falu Romániában, Bihar megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Érsemjén (románul: Șimian): falu Romániában, Bihar megyében. Községközpont, Érkenéz és Érselénd tartozik hozzá.
| Érsemjén (Șimian) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érsemjén |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417545 |
| SIRUTA-kód | 31342 |
| Népesség | |
| Népesség | 2156 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2061 [1] |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 91,74 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 22° 05′ 21″ | |
 | |
| Érsemjén weboldala | |
 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsemjén témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
Az Érmelléken, Érmihályfalvától 5 km-re, délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
Neve a magyar Semjén személynévből származik. Előfordul Érsemlyén írásmóddal is.[2]
Története
1321-ben Wysimean néven említik először.
Érsemjén a 14. század elején Simián és Újsimián néven, mint a Balogsemjén nemzetség birtoka volt megnevezve. Nevét ugyanígy írták az akkori pápai tizedlajstromban is. 1445-ben a falu a Zólyomi család birtoka volt. 1520-ban Érsemjént a fennmaradt oklevelek mint vámszedőhelyet írják le. 1560-ban a Makófalvi család tagjainak voltak itt birtokai. A család kihaltával Varkocs Tamás váradi főkapitány, majd 1600 körül a Fráter és a Péchy család lett a birtokosa. I. Lipót császár idejében a Bossányiak, ezek révén pedig később a Krajnik, Kazinczy, Szúnyogh, és Dobsa család, míg a Fráter és Péchy családokkal való összeházasodás révén a Kölcsey, Dobozy és a Pogány családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején a Fráter család, Szunyogh Zsigmond, Krajnik Ödön és Nagy György is birtokosa volt.
Itt született Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én. Az 1900-as évek elején a szülőháza előtti kis parkban állt a Magyar Tudományos Akadémia közvetítésével születése 100 éves évfordulója alkalmából felállított gránit-emlékkő a következő felirattal: Kazinczy Ferencz születése helyén, százados emlékül a hazafiui kegyelet. MDCCCLIX. A szobor felállításának költségét Krajnik Alajos viselte nagybátyja iránti kegyeletből.
A település közelében, attól keletre feküdt egykor Kincse, mára elpusztult település is.
Kincse
Kincse (Küncsej) nevét 1291–1294 között említette először oklevél Kunchey néven, mikor Kunchey falu első fizetéskor 24 kepe tizedet adott a püspöknek. 1338-ban Kynche, 1489-ben Kencse, 1342-ben Kenche néven írták. 1318-ban egy oklevél szerint a kincsei nemesek Lecsméren vettek földet, majd 5 évvel később, 1323-ban ugyanők eskütársként szerepeltek. 1323-ban említette oklevél Johanes fia Mauritii de Kenche, valamint Thomas' dictus Nakas nob. de Kenche nevét, majd 1338-ban Pauli dicti Nakas Kynche volt említve. A későbbiekben neve többet nem szerepelt, valószínűleg elpusztult. Kincse nevét 1864-ben Pesty Frigyes is említette, mint Érsemjén határában levő helynevet.
Népesség
1910-ben 2655 lakosából 2649 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Érmihályfalvi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 4202 lakosából 2894 magyar, 899 román, 390 cigány és 15 német volt. 2007-es adatok szerint összesen 3924 lakosa van.
Közlekedés
A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Híres emberek
Itt született:
- Kazinczy Ferenc (1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) költő, nyelvújító. Szülőháza emlékmúzeum, szobrát 1907-ben leplezték le a faluban.
- Dobsa Ferenc (1768. március 28. – ? szibériai száműzetésben 1813 után) orvos és országgyűlési követ.
- Fráter Lóránd (1872. június 17. – Budapest, 1930. március 13.) nótaszerző. Emléktábla hirdeti munkásságát.
- Csiha Kálmán (1929. szeptember 17. – Marosvásárhely, 2007. november 7.) református püspök, költő, publicista.
Jegyzetek
Források
.svg){kind=small}
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.