Az ásványtan vagy mineralógia (régebben Oryktognózia) a földtudományok (geológia) olyan területe, amely az ásványok tanulmányozásával és rendszerezésével foglalkozik.
Az ásványtan tudománya két fő részre tagolódik:
- általános ásványtanra és
- rendszeres ásványtanra.
Az általános ásványtan fejezetei a következők:
- kristálytan/kristályalaktan – a kristályok alaki sajátságait rendszerezi,
- kristálykémia – a kristályok belső szerkezetére vonatkozó ismereteket tárgyalja,
- kristályfizika – a kristályok fizikai (például optikai) sajátságait írja le,
- ásványkémia – az ásványok kémiai tulajdonságait tanulmányozza,
- ásványgenetika – az egyes ásványfajok és ásványtársulások keletkezésével és településkörülményeivel foglalkozik.
A rendszeres ásványtan vagy ásványrendszertan a kémiai és kristályszerkezeti rokonságuk alapján csoportosítja az ásványokat, ismerteti az ásványfajok alaki, rácsszerkezeti, fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint keletkezési körülményeit és fontosabb lelőhelyeit.
- Benkő Ferenc (1745–1816): az első magyar ásványtani mű, a Magyar mineralógia, az az a kövek és értzek tudománya (Kolozsvár, 1786) szerzője.
- Kitaibel Pál (1757–1817): 1794-ben megállapította, hogy egyes börzsönyi ércekben egy addig ismeretlen félfém található. Ez később a Müller Ferenc által felfedezett tellúrral bizonyult azonosnak. Minthogy azonban Kitaibel megelőzte Martin Klaproth erre vonatkozó bejelentését, a tellúr felfedezői között őt is számon kell tartanunk.
- Szabó József (1822–1894): Világhírű petrográfus és mineralógus, nevéhez fűződik a budapesti egyetem ásvány-kőzettani intézetének létrehozása, számos egyetemi tankönyv megírása.
- Krenner József (1839–1920): Eötvös Loránd egykori nevelője. 1866-tól a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának őre, később igazgatója, híres mineralógus és krisztallográfus, több új ásványfaj leírója. Nevét a krennerit {(Au,Ag)Te2} ásványnév is őrzi.
- Semsey Andor (1833–1923): Az ásványtan nagy mecénása. Számos ásvány-, kőzet- és kövületgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára, többek között világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét is. Nevét a semseyit {(9 PbS*4Sb2S3)} és az andorit ásványnév is őrzi.
- Koch Sándor (1896–1983): 1919 és 1935 között a Nemzeti Múzeum ásványtárának munkatársa, ahova elődje, Krenner József ajánlotta. A szegedi egyetem megalakulása után az ottani ásvány-kőzettani tanszéket vezeti (1940–1968). Két legfontosabb összefoglaló munkája a Sztrókay Kálmánnal közösen jegyzett, kétkötetes Ásványtan, valamint a hatvanas évek közepén megjelent Magyarország ásványai c. műve.
- Nemecz Ernő állami díjas (1983)
- Vendl Mária magyar női minerológus, az első magyar nő, akit bemutattak a Magyar Tudományos Akadémián.
- Szakáll Sándor: Ásványrendszertan (Miskolci Egyetem, 2002)
- Bognár L.: Ásványhatározó (Gondolat, 1987)
- Koch S.–Sztrókay K.: Ásványtan I–II. (Tankönyvkiadó, 1967)
- Koch S.: Magyarország ásványai (Akadémiai Kiadó, 1985)
- Kubovics I.: Kőzetmikroszkópia I–II. (1993)
- Juhász Á.: Évmilliók emlékei (Gondolat, 1987)
- Nemecz E.: Agyagásványok (Akadémiai Kiadó, 1973)
- Pápay L.: Kristálytan, ásvány-, kőzettan (Szegedi Egyetemi Kiadó, 2006)
 |
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
