Ábránka

Ábránka (ukránul: Абранка [Abranka]) község Ukrajnában, Kárpátalján a Munkácsi járásban.

Ábránka (Абранка)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Volóci járás (–2020)
Község	Alsóverecke község
Rang	falu
Alapítás éve	1611
Irányítószám	89122
Körzethívószám	3136
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	439 m
Terület	1,748 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 44′ 06″, k. h. 23° 06′ 05″48.735, 23.101388888889
Ábránka Pozíció Kárpátalja térképén

Fekvése

Volóctól északnyugatra, Alsóvereckétől délre fekvő település.

Nevének eredete

A falut a 17. században Nagy-Abránkának nevezték. Nevét az azonos nevű patakról kapta. A víznévben valószínűleg a magyar régi Ábrám ’Ábrahám’ személynév kicsinyítő képzős alakja található (1138/1329: Abran, Szabó 1936: 132). Ukrán eredetét kizárhatjuk, ugyanis ez a keresztnév az ukránban Avram formában él (vö. 1398: Аврам, Авраамъ, SlStaroukr. 1: 64–5), míg a ruszinban Абрунъ ’Abris, Abráhám’(ЧОПЕЙ 1) alakban használatos. A kárpátaljai ukránok körében előforduló Абрагам ’Ábrahám’ családnév (1704: Abraham István [!], ЧУЧКА 36) magyar eredetű.

Története

Ábránka 1610-ben Nagj Abranka néven volt említve. Későbbi névváltozatai: 1645-ben Nagy Abramka, 1728-ban Abrahanka, 1773-ban Nagy Abranka, 1877-ben Ábránka (Nagy-), Ábránka (Kis-) (Hnt.), 1924-ben és 1930-ban Abranka,, 1983-ban Абранка (ZO.).

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.

1910-ben 348 lakosából 15 német, 332 ruszin lakosa volt. Ebből 332 görögkatolikus, 15 izraelita volt. 1991-ben 627 lakosa volt.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok a Volóci járásból

• Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap