Zolta magyar fejedelem
(896-949) magyar fejedelem / From Wikipedia, the free encyclopedia
Zolta vagy Solt, Zsolt (896–949) Árpád legkisebb fia volt azok közül, akiknek nevét a krónikák megőrizték. A későbbi krónikák szerint nagyfejedelemként ő volt Árpád utóda, azonban ezt többen vitatják. Kristó Gyula megállapítása szerint Anonymus találta ki, hogy Zolta volt a következő magyar nagyfejedelem Árpád után, mivel azt hitte hogy már ekkor is érvényesült a primogenitúra, mely szerint a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülött fiúgyermek örökli.
Zolta | |
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber litográfiája nyomán | |
Magyar nagyfejedelem | |
Uralkodási ideje | |
907. július eleje – 947 | |
Elődje | Árpád |
Utódja | Falicsi (?) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 896 nem ismert |
Elhunyt | 949 (53 évesen) |
Édesapja | Árpád |
Édesanyja | (?) |
Testvére(i) | |
Házastársa | Mén-Marót lánya (vitatott) |
Gyermekei | Taksony (?) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zolta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Györffy György történész megvizsgálta a fejedelmi partvonalakat, és a helynevek vizsgálatával derült ki, hogy Zolta földterülete meg sem közelítette egy nagyfejedelmét, így Szabolcs (Árpád fejedelem oldalági rokona) lehetett a következő magyar nagyfejedelem.
Zolta 949-ben halt meg, az ő fia volt Taksony aki 955 körül lett magyar fejedelem. Zolta közvetlen leszármazottja volt az összes őt követő Árpád-házi fejedelem.