Yorki Cecília angol királyi hercegnő

Yorki Cecília (London, 1469. március 20. – 1507) angol hercegnő.

Yorki Cecília
angol királyi hercegnő
Uralkodóház	York-ház Scrope family
Született	1469. március 20. Westminster-palota
Elhunyt	1507. augusztus 24. (38 évesen) Sandown
Édesapja	IV. Eduárd angol király
Édesanyja	Woodville Erzsébet angol királyné
Testvére(i)	Yorki Katalin angol királyi hercegnő Yorki Mária angol királyi hercegnő Yorki Anna angol királyi hercegnő Yorki Margit angol királyi hercegnő Yorki Brigitta angol királyi hercegnő Yorki Erzsébet angol királyné Yorki György angol királyi herceg V. Eduárd angol király Yorki Richárd angol királyi herceg Thomas Grey Richard Grey Arthur Plantagenet, 1st Viscount Lisle
Házastársa	John Welles, 1st Viscount Welles Thomas Kyme Ralph Scrope, 10th Baron Scrope of Masham
Gyermekei	Richard Kyme Margaret Kyme Elizabeth de Welles Anne de Welles
A Wikimédia Commons tartalmaz Yorki Cecília témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keresztnevét apai nagyanyja után kapta. Londonban, a Westminster palotában született, IV. Eduárd angol király és Elizabeth Woodville királyné harmadik gyermekeként és harmadik leányaként, a York-dinasztia sarjaként. (Nővérei: Erzsébet és Mária). Négy öccse (Eduárd, Richárd, György és Artúr) és három húga (Anna, Katalin és Brigitta) volt.

Ő volt a későbbi III. Richárd angol király egyik unokahúga és a későbbi VIII. Henrik anyai nagynénje is. 1474-ben IV. Edward házassági tárgyalásokat kezdeményezett III. Jakab skót királlyal, miszerint gyermekeik egy nap majd egybekelnek egymással, s így megszűnhet a két királyság közötti állandó katonai konfliktus, azonban Cecília apjának 1483-as halála megakadályozta a frigy megkötését. A királyt öccse, Richárd követte a trónon, akiről azt beszélték, hogy felesége, Anne Neville királyné halála után azt fontolgatta, hogy nőül veszi halott bátyja valamelyik leányát, s a legvalószínűbb feleségnek pont ő és nővére, Erzsébet tűntek, akik a király legidősebb élő leányai voltak, Eduárd fiait pedig első, királyként meghozott intézkedései között, törvénytelen gyermekeknek nyilvánította, hogy felnővén ne formálhassanak jogot a koronára. (Ezt a döntését arra alapozta, miszerint Eduárd már Eleanor Butler férje volt, amikor nőül vette Elizabethet, így frigyük semmissé nyilváníttatott, gyermekeik pedig fattyúkként nem léphettek fel trónköveteléssel.)

A hercegnő összesen háromszor volt férjnél: első férje Ralph Scope of Upsall volt, Scrope of Masham 6. bárójának öccse, ám ezt a frigyet Cecília sógora, a későbbi VII. (Tudor) Henrik király felbontotta.

Másodszorra (1487-ben) Cecília nőül ment John Welleshez, Welles 1. vikomtjához, Lionel Welles és Margaret Beauchamp of Bletso fiához. (Ez a házasság már csak azért is érdekes, mivel John féltestvére, Margaret Beaufort annak a VII. Henriknek volt az édesanyja, aki feleségül vette Cecília nővérét, Erzsébet hercegnőt.) Ebből a házasságából két leánya született: Elizabeth és Anne, azonban mindketten fiatalon, hajadonként és gyermektelenül haltak meg, férje pedig 1499-ben hunyt el, ám társadalmi rangja hitvese nélkül is biztosítva volt az udvarnál, elvégre ő volt a királyné húga és a király sógornője. Cecília tartotta a keresztvíz alá unokaöccsét, Artúrt, a wales-i herceget és trónörököst, nővére elsőszülött gyermekét, s részt vett nővére megkoronázásán, továbbá Artúr és Aragóniai Katalin menyegzőjén is. Három éve volt már özvegy, és már a lányait is el kellett temetnie, amikor harmadjára is férjhez ment, Sir Thomas Kyme-hez 1502-ben.(A frigyből nem születtek gyermekek.) Ez a házassága sem tartott valami hosszú ideig, mivel 1507-ben a hercegnő csupán 38 évesen, a Wight sziget Sandown nevű városában meghalt, bár egyesek szerint nem is ott, hanem Hertfordshire-ben hunyt el.

Élete utolsó éveit az udvartól távol, nyugalomban élte, és nem a Westminster apátságban helyezték végső nyugalomra, hanem a Wight szigeten, a Quarr apátságban.