XVI. Lajos francia király
francia uralkodó / From Wikipedia, the free encyclopedia
Lajos Ágost (franciául: Louis Auguste; Versailles, Francia Királyság, 1754. augusztus 23. – Párizs, Francia Köztársaság, 1793. január 21.), Bourbon-házi francia királyi herceg, Berry hercege, aki Franciaország dauphinje 1765 és 1774 között, majd Franciaország királya XVI. Lajos (franciául: Louis XVI) néven nagyapja, XV. Lajos 1775-ös halálát követően 1792-ig, a francia forradalomban történt lemondatásáig.
XVI. Lajos | |
Franciaország királya | |
XVI. Lajos | |
Uralkodási ideje | |
1774. május 10. – 1792. szeptember 4. | |
Koronázása | Reimsi katedrális 1775. június 10. |
Örököse | Lajos Károly |
Elődje | XV. Lajos |
Utódja | köztársaság kikiáltása |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Bourbon-ház |
Született | 1754. augusztus 23. Versailles |
Elhunyt | 1793. január 21. (38 évesen) Párizs |
Nyughelye | Saint-Denis-székesegyház 1815. január 21. |
Édesapja | Lajos Ferdinánd dauphin |
Édesanyja | Szászországi Mária Jozefa |
Házastársa | Marie Antoinette |
Gyermekei | Mária Terézia Sarolta, Angoulême hercegnéje Lajos József dauphin Lajos Károly, Normandia hercege |
Vallás | római katolikus |
XVI. Lajos aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz XVI. Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lajos volt Lajos Ferdinánd dauphin és Szászországi Mária Jozefa dauphine felnőttkort megért gyermekei közül a legidősebb. Testvérei között van Lajos Szaniszló, Provence grófja és Károly Fülöp, Artois grófja is. 1770-ben vette feleségül a Habsburg–Lotaringiai-házból való Mária Antónia főhercegnőt, akivel házasságukat hét éven keresztül nem hálták el. 1778-ban született első gyermekük, Mária Terézia Sarolta, majd 1781-ben Lajos József, 1785-ben pedig Lajos Károly dauphin.
Miután édesapja, a trónörökös 1765-ben elhunyt, a király legidősebb unokájaként ő lépett elő nagyapja örökösévé. 1774-es hatalomra kerülését követően uralkodása első felét a francia kormány megreformálása jelentette a felvilágosult abszolutizmus jegyében. Ezen intézkedések közé tartozott a jobbágyság felszabadítására tett kísérletek, a földadó megszüntetése, a halálbüntetés eltörlése a katonaszökevényeknél, és a tolerancia a nem katolikus vallásúak felé. Minisztere, Turgot gazdasági liberalizmus felé tett lépéseinek hatására végrehajtotta a gabonapiac deregulációját, amelynek hatására, valamint a kedvezőtlen időjárás miatti rossz aratás következtében általános élelmiszerhiány lépett fel, ami 1775-ben tömeges felkelésekhez vezetett. 1776-tól Lajos aktívan támogatta az amerikai függetlenségi háborút. Az ezzel keletkező államhiány pénzügyi válságot okozott, ami hozzájárult az ancien régime népszerűtlenségéhez, ami 1789-ben a forradalom kitöréséhez vezetett. A francia kis- és középosztály fellázadt az arisztokrácia és az abszolút monarchia pazarlónak vélt rendszerével szemben, amelynek legfőbb képviselőjének Lajos feleségét, Marie Antoinette királynét tekintették.
Lajost döntésképtelensége és maradisága miatt a francia forradalmárok a zsarnokság jelképének kiáltották ki. 1791 júniusában Varennesbe próbált szökni, ám a rosszul megszervezett akció során felismerték és elfogták. Az esemény tovább rontott a királyi család már amúgy is csekély népszerűségén, és még inkább aláásta a király tekintélyét. 1792 augusztusában a forradalmárok letartóztatták és a Tuileriákba szállították háziőrizetbe. 1792 szeptemberében kikiáltották az Első Köztársaságot. Lajost ezt követően a Konvent hazaárulás bűntettében bűnösnek találta és guillotine általi fejvesztésre ítélte. Az ítéletet 1793. január 21-én hajtották végre. Nem sokkal kivégzését követően feleségét és húgát, Madame Élisabethet is lefejezték. Fia, Normandia hercege a forradalmárok fogságában hunyt el 1795-ben, míg leánya, Madame Royale volt az egyetlen, aki túlélte a francia forradalmat.