From Wikipedia, the free encyclopedia
Werenfried van Straaten O.Praem (Mijdrecht, Hollandia, 1913. január 17. – Bad Soden am Taunus, Németország, 2003. január 31.), születési nevén: Philippus Johannes Hendricus van Straaten, holland származású, Németországban élt premontrei szerzetespap, a kelet-európai katolikus segélyezésére 1947-ben létrehozott Ostpriesterhilfe alapítója. Ismerői Speckpáter - Szalonnaatyaként hívták.
Werenfried van Straaten O.Praem | |
Werenfried van Straaten O.Praem | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Philippus Johannes Hendricus van Straaten |
Született | 1913. január 17. Mijdrecht, Hollandia |
Nemzetiség | holland |
Elhunyt | 2002. január 31. (90 évesen) Bad Soden am Taunus, Németország |
Sírhely | Königstein im Taunus, Németország |
Iskolái | Utrechti Egyetem |
Munkássága | |
Vallás | római katolikus |
Felekezet | katolikus |
Felavatás | 1940. július 25. |
Tisztség | premontrei szerzetes |
A Wikimédia Commons tartalmaz Werenfried van Straaten O.Praem témájú médiaállományokat. |
Evert van Straaten és Catharina van Straaten gyermekeként 1913. január 17-én született a hollandiai Mijdrecht településen. Mivel tanári családból származott, noha jól festett, 1932-től az Utrechti Egyetem filozófia szakos hallgatójaként ő is tanári pályára készült, valamint az egyetemen egy diákújság szerkesztője, ezen kívül egy politikai párt társalapítója volt.
1934-ben lépett be Belgiumban, a premontrei rend Torgelo apátságába, ahol a kora középkori germán szent Szent Werenfriedről kapta szerzetesi nevét. Egészségügyi állapota miatt nem küldték missziós munkára, hanem az apát titkára lett.
1947-ben, felismerve előbb a II. világháború következtében hontalanná váló német papok, valamint a több millió Kelet-Európából kitelepített német később a szocializmus és a szovjet vezetés áldozatául esett országok katolikusainak szenvedéseit, megalapította az Ostpriesterhilfe szervezetet.
Karizmatikus fellépése miatt, az addig a németeket ellenségként kezelő Belgiumban nagy mértékű adakozás vette kezdetét, hogy a kitelepítettek életkörülményeit javítani lehessen. Ebben az is segítséget jelenthetett, hogy nem pénzt kért, hanem elhíresült mondása szerint: „Nincs szükségem pénzre tőled, mert a pénzen nem tudok semmit vásárolni Németországban. Szalonnát kérek!" Ez alapján kapta - s használta élete végéig - a "Speckpáter", azaz Szalonnaatya elnevezést.
Az összegyűjtött adományokat - elsősorban holland és belga gazdálkodóktól gyűjtött élelmiszert - a gyakran alultáplált lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és éhező gyermekek számára juttatta el. Emellett törekedett arra, hogy lelkipásztorokat is biztosítson a menekültek részére, akár úgy is, hogy autókat, illetve buszokat alakíttatott át kápolnává, s ezeket - szintén kitelepített - úgynevezett "hátizsákos" papokra bízta, akik ezekkel felkereshették a - többnyire protestáns környéken - letelepedett menekülteket.
1950 után tevékenysége az elnyomott kelet-európai egyházak felé fordult, s ezeknek az egyházaknak gyűjtött segélyeket, melyeket különböző módokon juttatott el, többek között Magyarországra is.
Tevékenységét az Apostoli Szentszék is elismerte, s hivatalos segélyszervezetként tekintett az általa alapított Kirche in Not szervezetre. Egyes források szerint[1] a kelet-európai egyházaknak juttatott támogatások mértéke meghaladták a százmillió dollárt.
Tevékenységét 1989-ig látta el, amikor is átadta a szervezet vezetését rendtársának, Vanasse Romannak.[2] Tevékenysége alatt több évtizeden át közvetlen munkatársa volt Szőke János szalézi szerzetes.
A Szovjetunió összeomlása után megpróbált segíteni az orosz ortodox egyháznak abban, hogy áthidalja a konfliktust az oroszországi római katolikus egyházzal.
Straaten mélységesen tisztelte Mindszenty József bíborost, amely többek között anyagi támogatásban is testet öltött. Mindszenty József iránti tiszteletének jele az is, hogy amikor a bíboros 1975-ben meghalt, vállalta, hogy a sírjánál, Mariazellben, gyászbeszédet mond, s ebben a beszédben a mártír főpap életét "minden idők szentjeinek útja"-ként jellemezte.
Mindszenty hercegprímás útja az az út, amelyet minden kor szentjei jártak. Őket is éppúgy megfosztották jogaiktól, mint Isten egyszülött fiát. aki felvette a szolga alakját s engedelmes lett a halálig a keresztfán. (New York-i Magyar Élet, 1975.06.21., 1-2.)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.