Wald am Schoberpaß osztrák község Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 585 lakosa volt.
| Wald am Schoberpaß | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Leobeni járás | ||
| Irányítószám | 8781 | ||
| Körzethívószám | 03834 | ||
| Forgalmi rendszám | LN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 586 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 849 m | ||
| Terület | 90,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′ 10″, k. h. 14° 40′ 13″ | |||
| Wald am Schoberpaß weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wald am Schoberpaß témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Elhelyezkedése
Wald am Schoberpaß Felső-Stájerországban fekszik, az Alacsony-Tauern és Eisenerzi-Alpok közötti Schober-hágónál. A hágó egyben a Mura és Enns vízgyűjtő területének határán is fekszik. Az önkormányzat 3 települést egyesít (valamennyit saját katasztrális községében): Liesing (20 lakos 2011-ben), Melling (2 lakos) és Wald am Schoberpaß (615 lakos).
A környező önkormányzatok: északkeletre Radmer, keletre Kalwang, délkeletre Mautern in Steiermark, délre Gaal, nyugatra Hohentauern és Gaishorn am See, északnyugatra Admont.
Története
A település a századok során többször nevet változtatott. 925-ben Vualde néven említik, 1074-ben pedig Gaizzerwaldként. Mai hivatalos nevét csak 1945-ben nyerte el.
A községi önkormányzat 1849-ben jött létre Melling, Vorwald és Unterwald falvak egyesítésével, de közös polgármestert csak 1892-től választottak. A község környékén régebben magnezitet bányásztak, erre utal címerében a két kalapács.
Lakosság
A Wald am Schoberpaß-i önkormányzat területén 2017 januárjában 585 fő élt. A lakosságszám 1869 óta (akkor 1070 fő) többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 61,7%-a római katolikusnak, 29,5% evangélikusnak, 2,1% mohamedánnak, 3,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.
Látnivalók
- a katolikus Szt. Kunigunda-plébániatemplom
- az evangélikus templom
- Liesing kápolnája
- a jégkorszakból megmaradt, gleccservíz vájta kerek mélyedés, ún. gleccsermalom
Jegyzetek
Fordítás
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
