Vénusz és Róma temploma

Venus és Róma temploma ókori római épület a Forum Romanumon. Hadrianus császár (117-68) eredetileg Nero Domus Aureájának előcsarnokába terveztette e templomot, melynek több oszlopát újra felállították.

Róma történelmi központja
Világörökség
Vénusz és Róma temploma
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, VI
Felvétel éve	1980
Elhelyezkedése
Vénusz és Róma temploma Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 27″, k. h. 12° 29′ 23″41.890892, 12.48975
A Wikimédia Commons tartalmaz Vénusz és Róma temploma témájú médiaállományokat.

Róma legnagyobb templomának szánták az épületet, s a város nevére utalva Rómának és a szépség istennőjének, s Vénusznak nevére szentelték fel. A rómaiak Romulus és Remus apjának, Aeneasnak szülőanyját tisztelték az istennőben.

A templom 140 méter hosszú és 60 méter széles, 150 porticus vette körül. Belsejében tulajdonképpen két ikerszentély volt. Mind Rómának, mind pedig a szépségistennőnek külön cellát terveztek. A Colosseum irányába tekintő, keleti apszisa maradt fenn, ahonnan Vénusz szobra a kelő napot nézhette. A túloldalon állt Róma szobra a nyugvó nap irányába, azaz a Forum felé tekintve. Ez utóbbi apszisát beépítették a Santa Francesca Romana templomba.

Mikor egy alkalommal Apollodórosz szót emelt, s bírálta a fülkékben ülő szobrok elnagyolt méretét, Hadrianus császár halálbüntetéssel sújtotta.

Ma a Colosseum felső szektoraiból lehet csupán rátekinteni az építményre, mivel nem látogatható.

Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
• Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0

• Az ókori Róma portálja
• Világörökség-portál
• Olaszország-portál