Vályog
From Wikipedia, the free encyclopedia
A vályog olyan törmelékes üledék, amely szemcseméret-összetétel szerint megközelítőleg azonos mennyiségben agyagból, iszapból és homokból áll (jellemzően 40-40-20% arányban).
Ez a szócikk a talajképző üledékről szól. Az építőanyagról a Vályogépítkezés cikkben olvashatsz. |
Vályog | |
Vályogbánya Ausztriában | |
Adatok | |
Képződés típusa | üledékes |
Képződés helye | extrabazinális |
Vegyi összetétel | szilikátos |
Ásványos összetétel | változó |
Előfordulás | kontinentális, vízi |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vályog témájú médiaállományokat. |
A vályogon képződött talaj a legkedvezőbb termőképességű talajok közé tartozik. A homokos talajokhoz képest nagyobb mennyiségű vizet képes megtartani, ezzel együtt az agyagos és iszapos talajoknál nagyobb arányban tudja azt a növények számára hozzáférhető formában tározni. Ezen kívül általában nagyobb tápanyag- és humusztartalommal is rendelkezik, mint más talajok.
A szedimentológiai és talajtani terminológia a szemcseméret szerinti összetétel szerint több átmeneti típust különít el a vályog és a három alaptípus (agyag, iszap, homok) között: agyagos vályog, iszapos-agyagos vályog, iszapos vályog, homokos-agyagos vályog, homokos vályog, vályogos homok.