![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/Voskhod_1_and_2.png/640px-Voskhod_1_and_2.png&w=640&q=50)
Voszhod-program
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Voszhod-program (oroszul: программа «Восход», magyar átírásban: programma Voszhod, jelentése:„Napfelkelte”) volt a második szovjet űrprogram 1964–1966 között, amelynek keretében indultak az első többszemélyes szovjet űrhajók, a Voszhodok, melyeket a korábbi egyszemélyes Vosztok űrhajókból fejlesztettek ki. A program célja az volt, hogy szovjet részről is fel tudjanak mutatni az amerikai Gemini-programmal felérő fejlesztéseket, hogy az űrversenyben az amerikaiak új fejlődési lépcsőfoka választ kapjon. Egy városi legenda szerint Hruscsov azért akart háromszemélyes űrhajókat az űrbe küldeni, mert az amerikaiak bejelentették a maguk kétszemélyes űrhajóit, ám a legendák melletti igazság az volt, hogy a Gemini űrhajókra és az Apollo űrhajókra egyszerre technológiai választ jelentő Szojuz űrhajók fejlesztése csúszott és kellett valami, amivel ellensúlyozhatták az amerikai lépést.
![]() | „Voszhod” lehetséges további jelentéseiről lásd: Voszhod (egyértelműsítő lap). |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/Voskhod_1_and_2.png/320px-Voskhod_1_and_2.png)
A Voszhod űrhajó a Vosztok űrhajó áttervezésével jött létre – hogy a tervezéssel időt nyerjenek –. Koroljov fejéből pattant ki a koncepció, amelyet aztán Konsztantyin Feoktyisztov mérnök ültetett át a valós tervrajzokba – cserébe pedig megkapta a lehetőséget, hogy maga repülhessen az űrbe az egyik repülésen –. A koncepció lényege az volt, hogy az egyszemélyes űrkabinba három személyt préseljenek bele, ennek érdekében kiszerelték a katapultüléseket – és megváltoztatták az űrhajó leszállási profilját, mivel a katapultülések aktív szerepet kaptak a Vosztokokban –, valamint megváltoztatták az űrhajósok beülési irányát 90 fokkal. Az újonnan előállt Voszhod űrhajó azonban közel 1000 kg-mal nehezebb lett elődjénél, amely a feljuttatására szánt hordozórakétával szemben is extra követelményeket támasztott. A mérnökök az R–7 rakétacsalád modulrendszerű kialakításának köszönhetően hamar megtalálták a megoldást: átvették az R–7-esek továbbfejlesztett változatáról a négy fokozatú – egyébként Hold, Mars és Vénusz szondákhoz szánt – 8K78 Molnyija rakéta legfelsőbb fokozatát és azt illesztették a Vosztok 8K72-esére. Ezzel mintegy 1 tonna többlet Föld körüli pályára állítható teherkapacitást nyertek, amely már elégségesnek mutatkozott a nagyobb tömegű új űrhajóhoz is. A vadonatúj alváltozat a 11A57 típusjelet kapta.
A program során összesen öt repülést hajtottak végre, amelyből három tesztrepülés, míg kettő, embervezette repülés volt. A három tesztrepülésből egy megelőzte az első emberes küldetést, a Koszmosz–47 jelentette az új űrhajótípus kipróbálását. Ezt követte a világon elsőként többszemélyes legénység feljuttatása a Voszhod–1-gyel, 1964. október 12-én Vlagyimir Komarov parancsnokkal, Borisz Jegorov és Konsztantyin Feoktyisztov űrhajósokkal. 1965. február 22-én indult a Koszmosz–57 tesztűrhajó, hogy a küszöbön álló űrsétát kikísérletezzék általa. 1965. március 18-án aztán útnak indult a Voszhod–2 a világűrbe, fedélzetén Pavel Beljajevvel és Alekszej Leonovval, hogy utóbbi a világon elsőként sikeres űrsétát teljesítsen. A repülést számos meghibásodás tarkította, amely végül egy katasztrofálisan elhibázott leszálláshoz vezetett, kis híján a legénység életét követelve. Az így szerzett negatív tapasztalatok előbb a program felülvizsgálatát, majd később minden további repülés és az egész program törlését vonták maguk után. Még a felülvizsgálati fázisban egyetlen automata tesztrepülést hajtottak végre, a Koszmosz–110 kutyákkal a fedélzetén egy 22 napos biológiai, élettani teszteket végző kísérleti repülés volt.
A Voszhod–2 repülése után egyrészt meghalt Szergej Koroljov, a kezdeti szovjet űrprogramok szellemi vezetője, amely esemény jelentős negatív hatással volt a szovjet űrteljesítmények alakulására, valamint felhagytak a korábbi űrhajó fejlesztéseivel operáló kísérletekkel és a szovjet űrprogram a máig tartó Szojuz-programmal folytatódott.