Vardø
sziget és kikötőváros Norvégia északkeleti részén From Wikipedia, the free encyclopedia
Vardø (ejtsd: vardő; finnül: Vuoreija vagy Vuorea, északi számiul: Várggát) sziget és kikötőváros Norvégia északkeleti perifériáján, Finnmark megyében. Mintegy 65 kilométerre az orosz határtól, két kilométerre a Varanger-félsziget északkeleti partjától, a Varanger-fjord bejáratának közelében.
| Vardø | |||
 | |||
| A kikötő és a templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Norvégia | ||
| Földrajzi régió | Észak-Norvégia | ||
| Megye | Finnmark megye | ||
| Község | Vardø község | ||
| Rang | község székhelye | ||
| Polgármester | Ørjan Jensen (2019–, Green Party)[1] | ||
| Irányítószám | 9950 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1933 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 3,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 1,27[3] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 70° 22′ 00″, k. h. 31° 06′ 00″ | |||
| Vardø weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vardø témájú médiaállományokat. | |||
A városnak jelentős kvén lakossága van, akik a 19. században vagy előtte betelepült finnek leszármazottai.
Éghajlat
Norvégia legkeletibb városa (még Isztambultól is keletebbre fekszik). Barents-tengeri kikötője a meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően egész évben jégmentes. Átlaghőmérséklete júliusban 9,1, januárban pedig az szélességi körhöz mérten mérsékelt ‒5,1 °C.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,7 | −3,0 | −1,6 | 0,8 | 4,5 | 8,5 | 11,5 | 11,1 | 8,4 | 4,0 | 0,7 | −1,4 | 3,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −5,1 | −5,4 | −3,6 | −1,1 | 2,5 | 6,2 | 9,2 | 9,1 | 6,6 | 2,4 | −1,3 | −3,7 | 1,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,7 | −7,9 | −5,8 | −3,0 | 0,7 | 4,3 | 7,3 | 7,4 | 4,9 | 0,7 | −3,4 | −6,1 | −0,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 55 | 41 | 34 | 33 | 30 | 42 | 49 | 55 | 54 | 58 | 59 | 53 | 563 |
| Forrás: Norwegian Meteorological Institute | |||||||||||||
1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa itt figyelte meg rendtársa, Sajnovics János társaságában a Vénusz áthaladását a Nap előtt. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi (lapp) nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett.
1944-ben a megszálló németek csaknem teljesen lerombolták a várost, és lakói közül sokat megöltek.
1998-ban telepítette ide az Amerikai Egyesült Államok a Globus II. radart, amivel nagy diplomáciai vihart kavart. Az amerikaiak szerint a radar az űrszemét megfigyelésére szolgált volna, de Oroszország közelsége és a radar feltételezett kapcsolata az amerikai rakétaelhárító-rendszerekkel gyanút keltett.
A sziget lakói főleg halászatból és halfeldolgozásból élnek, de a turizmus is egyre inkább erőre kap.
A szigetet Norvégia első – 1982-ben épített, mintegy három kilométer hosszú – tenger alatti alagútja köti össze a szárazfölddel. Kis repülőtere is van és a szigetre a Hutriguten cég kompjai is járnak. A város az E75-ös európai útvonal északi végpontja. (Az E75 Kréta szigetéről indul, Sitia kikötővárosból.)
Fő turistalátványosságai: a 13. században épített erődítmény, a Vardøhus Festning (jelenlegi formáját 1734-ben nyerte el), az Atlanti fal német erődítményei, illetve a sziget madárkolóniái. Az erődben láthatók Vardø vörösberkenyefái, amelyeknek a helyiek gondoskodása nélkül nem élhetnének ezen az éghajlaton.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
