Vaján
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Vaján (szlovákul: Vojany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
| Vaján (Vojany) | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1427 | ||
| Polgármester | Czinke István | ||
| Irányítószám | 076 72 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 920 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 101 m | ||
| Terület | 10,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 20″, k. h. 21° 59′ 30″ | |||
| Vaján weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaján témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagykapostól 7 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es út mentén, 102 m tengerszint feletti magasságban.
A vajáni határban már a 9-10. századból találtak településnyomokat. A régészeti leletek, történelmi források és nyelvtudományi iratok alapján olyan következtetés vonható le, hogy a mai Vaján területe egy már a 9-10. században létező településhez tartozott. Ezek alapján azt feltételezik, hogy 1131-ben itt és nem Aradon volt az az országgyűlés, amelyen II. Béla király felesége, Ilona királyné bosszút állt a férjét megvakíttató Kálmán király hívein és 68 nemest lefejeztetett. Ez az ősi Arad nevű település valószínűleg a tatárjárás során pusztult el.
A 13. század második felében a vajáni birtok Gesegha fiainak, Péter és Pál ungi várurak birtoka volt, akik 1292-ben a birtok felét a Jób nemzetségnek adták el. A település első írásos említése 1323-ban „Voyan” alakban történt, 1427-ben pedig „Wayan” alakban bukkan fel. A 15. század elején Vaján a népesebb települések közé tartozott, ami annak köszönhető, hogy fontos kereskedelmi út mellett feküdt. 1522-ben Bátori István nádor, királyi helytartó hűséges szolgálataik, illetve tűzvész miatt Csicseri Lászlót és Zsigmondot a király hazatértéig felmenti a Vaján birtokon lévő részeik utáni adófizetés alól.[2] 1617-ben a birtokos Csicsery Ambrus adományából felépült a falu református temploma, mely a mai temető dombján állt, pár méternyire a Bernáth család jelenlegi sírboltjától. A 17. században és a 18. század elején a lakosság száma csökkent, majd újra növekedésnek indult. A falu lakói ekkor református magyarok voltak. 1798-ban tűzvész pusztított, amelyben az egész falu leégett. Ekkor 340 lakosa volt a községnek.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJÁN. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csicsernek szomszédságában, mellynek filiája; határja jól termő.”[3]
1831-ben újabb csapás érte a falut: súlyos kolerajárvány pusztított, melynek 72 lakos esett áldozatául. 1840-ben a falu közepén új templom építésébe kezdtek, melyet 1846-ban szenteltek fel.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vaján, Ungh v. magyar falu, a Laborcza mellett, Deregnyőhez délre 1/4 mfdnyire: 41 romai, 18 g. kath., 533 reform., 38 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Gabonája, fája, legelője elég és jó. Hid a Laborcza vizén. F. u. Mokcsay, Bernáth, Berzeviczy, Orosz, Lónyay gr. Barkóczy, s m. Ut. p. Ungvár.”[4]
1882-ben újabb tűzvész tört ki, ebben a falu nyugati része égett le. A század végéig a lakosság viszonylagos békében élhetett, de a gazdasági nehézségek miatt sokan kivándoroltak Amerikába. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
1948-ban 663 lakos élt a községben, ekkor kapta mai hivatalos nevét is. 1951-ben megalakult a földműves szövetkezet. 1956-ban új nyolcosztályos magyar alapiskola építése kezdődött, mely a mai napig is áll. A faluban kenderfeldolgozó üzem működött. Az 1960-as évek elején nagyszabású építkezések kezdődtek. 1962-ben új betonhidat építettek a Laborcon. 1966-ban új hőerőművet adtak át. 1978-ban a Slovnaft olajfinomító üzeme kezdte meg működését, az üzem 1998-ig működött. Az ezredforduló után a Lykotex gyára nyílt meg, mely üveggyapotot termelt, de később ez is bezárt. A községben dinamikusan fejlődik az infrastruktúra és a kulturális élet.
Vajánban működik az Ung-vidék egyetlen egyházi működtetésű magyar alapiskolája.[5]
1910-ben a községet 603-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.
2001-ben 797-en lakták, ebből 560 magyar, 172 szlovák és 36 cigány.
2011-ben 863 lakosából 524 magyar, 189 szlovák és 124 cigány volt.
- Református temploma 1840 és 1846 között épült.
- Pályája korai szakaszában itt működött református segédlelkészként Virágh Béla (1890–1966) későbbi nemzetiségi politikus, pozsonyi tartománygyűlési és budapesti országgyűlési képviselő.
Címeres üdvözlőtábla
Kétnyelvű helységnévtábla
Községi hivatal
Református templom
IV. Béla szobra
IV. Béla szobra
Az 1848-as forradalom emlékkopjafája
1848-as kopjafa - részlet
Egyházi alapiskola
Második világháborús emlékmű
Vajáni utcakép
Óvoda
Posta
Temetőkapu
Felszabadulási emléktábla a községi hivatal falán
Temetői nagykereszt
Harangláb a temetőben
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlaghőmérséklet (°C) | −3,5 | −1,3 | 3,9 | 9,5 | 15,0 | 17,9 | 20,3 | 19,2 | 15,3 | 9,4 | 3,8 | −0,6 | 9,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 33 | 32 | 34 | 46 | 60 | 73 | 71 | 72 | 53 | 52 | 49 | 44 | 619 |
| Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői | |||||||||||||
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
