![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Europ%25C3%25A4ische_Wasserscheiden.png/640px-Europ%25C3%25A4ische_Wasserscheiden.png&w=640&q=50)
Vízgyűjtő terület
From Wikipedia, the free encyclopedia
A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak). A vízgyűjtő területbe beletartoznak a területén átfolyó folyóvizek és a szárazföld, ahonnan a víz ezekbe folyik. A vízgyűjtő területeket vízválasztók, azaz hegy- vagy dombvonulatok választják el egymástól, de előfordul a völgyi vízválasztó is, például Külső-Somogy területén a Balaton vízválasztója több helyen völgyi vízválasztó.[1]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Europ%C3%A4ische_Wasserscheiden.png/640px-Europ%C3%A4ische_Wasserscheiden.png)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/88/Modelare_3D_pentru_Bazinul_Hidrografic_al_Paraului_Latorita.gif)
Előfordul, hogy a felszíni vizek vízválasztója és a felszín alatti vizek vízválasztója eltér. Ilyen a helyzet a Schwäbische Alb egyes területein, ahol a felszíni vizek a Rajna vízgyűjtőjéhez tartozó Neckarba folynak, míg a felszín alatti karsztvizek a Blaun keresztül a Dunába.[2]
A világ legnagyobb vízgyűjtő területe az Amazonas folyóé, amelynek területe 6 144 727 km² (Dél-Amerika területének egyharmada).