banki értékpapír From Wikipedia, the free encyclopedia
A váltó a törvény által megszabott formában kiállított, meghatározott időre szóló fizetési kötelezvény, amely bizonyos korlátok között pénz helyett forgatható. A hitelezés révén kialakult értékpapírok egyik formája, amelyen az elfogadó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időben és helyen meghatározott összeget fog fizetni vagy fizettetni hitelezőjének, vagy egy harmadik személynek. A saját váltó esetében a kibocsátó maga vállal fizetési kötelezettséget, az idegen váltó esetében a kibocsátó egy adósát szólítja fel fizetésre.[1]
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A váltó a gazdaságtörténet során nagy szerepet játszott a pénz forgásának meggyorsításában. A modern gazdaságban a magánváltó szerepét többnyire a pénzteremtés más módszerei, a bankszámlapénz vagy a csekk veszi át.[1]
Fizetési ígérvények már régen léteztek a kereskedők között. A 18. század közepétől azonban Angliában William Murray olyan kereskedelmi jogi reformokat vezetett be, amelyek alapvetően megváltoztatták a váltók természetét. A váltó feltétlen kötelezettség vállalása, absztrakt ügylet lett, függetlenül a mögötte eredetileg álló kereskedelmi ügylettől és elszakadt mind az eredeti hitelező, mind az eredeti adós személyétől. Ettől kezdve az, aki váltót állított ki vagy váltóval fizetett, a váltó lejártakor minden további nélkül fizetni tartozott. Aki megpróbált kibújni ez alól, az reménytelen pert kockáztatott és elvesztette hitelképességét a többi kereskedő szemében, azaz gazdasági szereplőként ellehetetlenült.[2]
A váltó követelést megtestesítő pénzpapír ill. értékpapír,[3][4], amely "nem képvisel hozadékot, csak visszafizetést".[5] Gazdasági szempontból a váltó egyrészt hiteleszköz, másrészt fizetőeszköz. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló pénztartozását (követelését), és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (váltójogilag jól körülhatárolható és kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni. A váltószigor (rigor cambialis)[6]) miatt – amely a genfi mintájú váltóegyezmények[7] jellemzője – a bíróság soron kívüli jár el. A váltójog kényszerítő természetű abszolút jog (jus cogens), valamint különös jog (jus speciale), illetve szoros jog (jus strictum), miután a váltójogban a követelés keletkezése és érvényesítése szoros alakszerűséghez van kötve.[8]
[…] a váltóeljárás összehasonlíthatatlanul szigorúbb, mint a többi jogi kötelemé. […] A váltó ma Magyarországon egyáltalán nem olyan elterjedt, mint a világháború előtt,[9] pedig nagy szükség lenne rá, hogy a felduzzadt kintlévőségek egy részét kiválthassa. A jogalkotóknak érdemes lenne megfontolnia, hogy milyen eszközökkel lehetne a mai magyar gazdasági-pénzügyi élet tényleges szereplőjévé tenni a váltót: mint olyan eszközt, amely enyhítené a gazdasági szereplők [pénzhiányát]
A váltó egy teljes mértékben szektorsemleges intézmény. A váltójog semmiféle megkülönböztetést nem tesz a tekintetben, hogy ki válhat váltó jogosultjává vagy kötelezettjévé. Ennek megfelelően váltószereplővé válhat minden természetes vagy jogi személy, független jogi formájától, ágazati hovatartozásától, aki egyébként a polgári jog szabályai alapján jogképes
Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy. A váltó — mint az értékpapírtanból tudjuk — nemcsak hogy forgatható, hanem a jogszabály erejénél fogva forgatható (ipso jure ordre) papír. A magyar jogban ilyen három van: a váltó, a névre szóló részvény, és a közraktári jegy.
A szakirodalom[12] a váltóátruházással (más szóval: forgatással) kapcsolatban három hatást ismer. Az 'átruházó hatás' azt jelenti, hogy a forgatmányosra száll át a váltóban megtestesülő összes jog. A 'kötelező hatás' alatt azt értik, hogy a váltót átruházó — ellenkező kikötés hiányában[13] — felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. Végül az 'igazoló hatás' szerint a forgatmányost a váltó jogos birtokosának kell tekinteni. Ennek feltétele azonban, hogy az átruházások összefüggő láncolatot alkossanak.[14]
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak.[15] A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól. A váltó kiállítása az ügyletből fakadó jogviszonyt önmagában nem szüntetni meg és megfordítva, a váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltó kötelezettjével szemben.
„”A váltó általában hármas rendeltetésű:
♦ Kiegyenlítő eszköz.
A váltót az adós áru vagy egyéb tartozásának fedezetére, kiegyenlítésére adja át hitelezőjének. A váltó így a hitelezőnek jelentős jogi előnyöket (behajtás stb.) és gazdasági előnyöket (leszámítolás stb.) nyújt és ezzel a kereskedelmi forgalom biztonságát és gyorsaságát előmozdítja.
♦ Hitelszerző eszköz.
Mint ilyen, legcélszerűbb és leggyakoribb formája a kölcsönnyújtásnak.
♦ Áru.[16]
Az előbb említett előnyök, különösen a váltó átruházásának könnyű lehetősége nagyon alkalmassá teszik azt pénz gyümölcsöző elhelyezésére [befektetésére]; s így a váltó rendszeres adás-vétel tárgya. Árát diszkont és a lejárat határozzák meg. Speciális rendeltetése a váltónak, külföldi fizetések teljesítése. (Külföldi váltók.)– A modern üzleti élet enciklopédiája. Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona; IV. kötet (Budapest, 1934), p. 303: "Váltó a kereskedelmi forgalomban" címszó.
A váltót, kezdetben áruhitelezés során használták (fizetőeszközként), amikor az áru vevője nem készpénzzel fizetett, hanem váltót bocsátott ki utalvány formában, amelyben elismerte tartozását, és annak kiegyenlítésére kötelezettséget vállalt.
Ha a váltó kiállítója/kibocsátója nem tűnik megbízhatónak vagy tőkeerősnek, kezest hívhat segítségül (magánszemélyt, gazdálkodó szervezetet, bankot). A váltók, a 19. század végétől kezdve fizetőeszközből lassanként hiteleszközzé alakultak. E funkcióban kezdték meg pénzhelyettesítő szerepüket (forgatással, teljes hatályú átruházással); akár belföldi/helyközi/belkereskedelmi, akár külföldi/nemzetközi/külkereskedelmi fizetések eszközéül szolgáltak.[17] A váltók szerepének súlypontja a 20. század közepére Magyarországon megváltozott. A három pólusú, utalványszerű idegen váltó hazánkban háttérbe szorult;[18] a két pólusú, kötelezvényszerű saját váltó előtérbe került; ugyanis az utóbbihoz nem szükséges az utalványi alak,[19] bár a jogszabályok jelenleg is (2016) lehetőséget adnak rá. Nemzetközi forgalomban azonban fordított a helyzet: az idegen váltó domináns.
[…] a kétszintű bankrendszer [1987. január 1-jei] létrehozatalakor, még akkor frissen négy nagy kereskedelmi bank (Budapest Bank Rt., Magyar Hitelbank Rt., Kereskedelmi Bank Rt., Külkereskedelmi Bank Rt.)[20] létrehozták a váltójogi Együttműködési Megállapodást. Ennek preambuluma kimondja, hogy a Megállapodás célja nem más, mint a váltóleszámítolás biztonságosabbá tétele az információk kicserélésével. […] Amennyiben egy bank, egy cégről »váltó jó« információt[21] adott és a kötelezett lejáratkor mégsem fizetett, akkor az információt adó bank köteles volt az általa előnyös helyzetbe hozott céget fizetőképes helyzetbe hozni […] Az ilyen és ehhez hasonló esetek vezettek oda, hogy a Megállapodást a múlt év végén [1992-ben] a legtöbb nagy bank felmondta. Mindegyikük megfontolandóvá tette azonban azt, hogy jobb gazdasági körülmények között esetleg részt vegyen egy hasonló egyezmény létrehozásában. […] A váltójog történeti fejlődését — és a kontinentális gyakorlatot — tanulmányozva azonban megállapítható, hogy a váltó nem hiányozhat egyetlen fejlett piacgazdaság eszköztárából sem. A váltó önmagában ugyan bonyolult, de rendkívül logikus és biztonságos intézmény.
[…] a váltó kiválóan alkalmas a részletfizetés, halasztott fizetés vagy előfinanszírozás mellett megkötött [egy évet meg nem haladó] jogügyletek fedezésére, különösen akkor, ha a hitelintézetek hajlandósága megnő a váltók leszámítolására. A váltó, a forgatmányos (a leszámítoló) részére nagyfokú biztonságot ad.
A váltó értékpapír. Értékpapír pedig csak olyan okirat vagy adat lehet, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását) a jogszabály lehetővé teszi. [...] A váltó okirat. A benne foglalt követelést érvényesíteni, vagy arról rendelkezni csak az okirat birtokában, az értékpapír által lehet […] A váltó a benne foglalt követelést dologi formában rögzíti és forgathatósága (átruházhatósága) által mobilizálhatóvá teszi a követelést. A váltó jelentős mint hiteleszköz, mint befektetési eszköz és mint szerződési biztosíték.
A váltó ( dénomination titre [25]) alaki megjelenésére, és kibocsátására külön magyar jogszabály vonatkozik, amely az 1930. június 7-én Genfben aláírt, váltójogi nemzetközi egyezményeken alapul.
A nemzetközi váltójogi "Egységes Törvény" 1934. január 1-jén lépett hatályba, amit a Népszövetség ugyanebben az évben tett közzé hivatalos lapjában, francia és angol nyelven, tükörfordításban: Société des Nations (League of Natoins). Recueil des Traités (Treaty Series). Vol. CXLIII. 1933-1934. Num. 1-2-3-4. Magyarországot, dr. Baranyai Zoltán (1888-1948) diplomata képviselte, aki a Népszövetség mellett működő Magyar Királyi Titkárság vezetője volt. "A genfi munkálat szerkezeti összetétele a következő: három egyezmény létesült. Az első (egyezmény) [No. 3313.] magára az egységes váltótörvényre vonatkozik két melléklettel, melyek közül az első (melléklet) maga az Egységes váltótörvény (Loi uniforme), a második melléklet a fenntartások (reserves) és vele kapcsolatos rendelkezések. A második egyezmény [No. 3314.] a kollíziós normákat tartalmazza, a harmadik egyezmény [No. 3315.] pedig a váltóilletékről szól. Az egyezményt 26 állam írta alá."[26]
Első egyezmény
[FR]
No. 3313. Convention portant loi uniforme sur les lettres de change et billets à ordre, avec annexes et protocole. (Signés à Genève, le 7 juin 1930.)
[EN]
No. 3313. Convention providing a uniform law for bills of exchange and promissory notes, with annexes and protocol. (Signed at Geneva, June 7, 1930.)
[HU]
Második egyezmény
[FR]
No. 3314. Convention destinée à régler certains conflits de lois en matiére de lettres de change et de billets à ordre, avec protocole. (Signes à Genève, le 7 juin 1930.)
[EN]
No. 3314. Convention for the settlement of certain conflicts of laws in connection with bills of exchange and promissory notes, and protocol. (Signed at Geneva, June 7, 1930.)
[HU]
Harmadik egyezmény
[FR]
No. 3315. Convention relative au droit de timbre en matiére de lettres de change et de billets à ordre, avec protocole. (Signés à Genève, le 7 juin 1930.)
[EN]
No. 3315. Convention on the stamp laws in connection with bills of exchange and promissory notes, and protocol. (Signed at Geneva, June 7, 1930.)
[HU]
Az egyezmény alapján álló országok (62 állam): Afganisztán, Algéria, Argentína, Ausztria, Etiópia, Belgium, Brazília, Bulgária, Costa Rica, Csád, Csehszlovákia [ma: utódállamai], Dánia, Dahomey, Felső-Volta [ma: Burkina Faso], Finnország, Franciaország, Gabon, Görögország, Guinea, Haiti, Hollandia, Holland Antillák, Indonézia, Irak, Izland, Japán, Jordánia, Jugoszlávia [ma: utódállamai], Kambodzsa, Kenya, Kongo (Brazzawille), Kongo (Kinshasa), Korea, Közép-afrikai Köztársaság, Kuvait, Laosz, Lengyelország, Libanon, Líbia, Luxemburg, Madagaszkár, Magyarország, Mali, Marokkó, Mauritánia, Monaco, Németország, Niger, Norvégia, Olaszország, Peru, Portugália, Portugál tengeren túli területek, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szíria, Svédország, Svájc, Szovjetunió, Togo, Törökország, Tunézia. (Kolumbia, Ecuador, Spanyolország, Peru, Csehszlovákia, Törökország, Jugoszlávia aláírta az egyezményt, de nem ratifikálta. A felsorolásban találhatóak olyan államok is, amelyek nem csatlakoztak az egyezményhez, hanem saját váltótörvény alkottak a genfi váltójog mintájára.).[27]
A váltójogi Egységes törvényt a következő államalakulatok írták alá 1930-ban, illetve csatlakozta hozzá 2005-ig bezárólag.[28] Zárójelben a saját törvényhozási ratifikáció hatálybalépési dátuma: Ausztria (1934.I.01.), Azerbajdzsán (2000.XI.28.), Belgium (1934.I.01.), Brazília (1942.XI.24.), Dánia (1934.I.01.), Fehéroroszország (1991.XII.25. Felfüggesztve 1998.II.4.), Finnország (1934.I.01.), Franciaország (1936.VII.26.), Görögország (1934.I.01.), Grönland [Dánia társországa] (1965.IX.29.), Japán (1934.I.01.), Kazahsztán (1996.II.18.), Kirgizisztán (2003.X.30.), Lengyelország (1937.III.19.), Litvánia (2000.V.11.), Luxemburg (1963.VI.03.), Magyarország (1965.I.26.),[29] Makaó (Kína különleges jogállású területe, 1999.XII.20.), Monaco (1934.IV.25.), Németország (1934.I.01.), Belgium (1934.I.01.), Hollandia (1934.I.01.), Luxemburg (1963.VI.03.), Norvégia (1934.I.01.), Olaszország (1934.I.01.), Pays-Bas (1934.I.01. Karib-tengeri holland szigetek: Aruba, Bonaire, Curaçao, Saba, Sint Eustatius, Sint Maarten), Portugália (1934.IX.06.), Svájc (1937.VII.01.), Svédország (1934.I.01.), Oroszország (1937.II.23.), Ukrajna (2000.I.06.).
SR 0.221.554.4: Acte final [de la Conférence de Genève pour l'unification du droit en matèrie de lettres de change et billets à ordre] [du 7 juin 1930]
A váltó értékpapírnak minősül, önállóan megtestesíti a követelést. Kiállításához nem kell sem közjegyző, sem bíróság. A szerződő felek minden külön segítség vagy ellenjegyzés nélkül kiállíthatnak váltót.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény értelmében, a váltó értékpapír.
A váltóhamisítás, mint önálló deliktum, 1994. május 15-ei hatállyal (az 1994. évi IX. törvény által) került bele a Büntető törvénykönyvbe.
A Pénzjegy Nyomda által [kb. 2000-ig] készített váltóűrlapok közül a zöld színű volt az idegen váltó, a barna színű volt a saját váltó.[36] A Pátria Nyomda jelenleg [2016] is készít, és szaküzleteiben értékesít kitölthető saját váltót (barna színű). E nyomtatvány azonosító száma is P. 40 (T). Az idegen váltóé P. 41 (T) volt.[37]
"a váltóra vonatkozó szabályok csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az minden, a jogszabályban előírt kellékkel rendelkezik; mind a kibocsátónak, mind az elfogadónak vizsgálnia kell ezek meglétét." Célszerű a Magyar Nemzeti Bank által 1985-től[38] rendszeresített blanketta használata [mely idegen váltó 2000. évig volt kapható], "ugyanis annak pontos kitöltése a kellékhiányból adódó problémákat gyakorlatilag kizárja."[39]
[…] a hazai pénzintézetek nem (esetleg alig) élnek azzal a szinte klasszikus bankügylettel, mely szerint a bank – a maga hitelmegtérülési biztonságát fokozandó – azzal a feltétellel nyújt hitelt, hogy a hiteligénylő a kért hitelösszegről szóló, a hitel lejártával egyező esedékességű váltókötelezettséget vállal, s e váltóban rendelvényesnek[40] a hitelnyújtó pénzintézetet nevezi meg. [...] E váltók tehát [...] hitelfedezeti váltók.[41] [...] Az ilyen váltók rendszeresítése mindamellett arra is alkalmas, hogy az addig csak közvetlen bankhitelt kérő, korábban váltóval nem foglalkozó ügyfelek is megismerkedjenek ezzel az intézménnyel. […] A hatályos váltójog – amely egyébként is nemzetközi konvención alapul – nem szorul módosításra; teljesen kielégíti a vele szembeni igényeket. […] A váltóalkalmazás terjedését gátló okok egyike a használatához szükséges kétségtelenül szerteágazó, nem könnyű váltójogi és váltókezelési ismereteknek a — tévismeretekben és előítéletekben is megnyilvánuló — hiánya.
A gyors és egyszerű [váltó-] eljárás azonban csak az egyik záloga a követelés érvényesítésének. Nagyon fontosnak tartjuk a váltóban vállalt fizetési kötelezettség komolyságának erősítését is […]. Erre jelenthet megoldást a váltóperben a követeléssel megegyező mértékű biztosíték kötelező nyújtása […] Mindezt abból az okból találjuk megfontolásra érdemesnek, hogy ha valaki tisztában van a váltókötelezettség súlyával [rigor cambialis], úgy már a váltó kiállításakor reálisan számolnia kell az abban foglalt fizetési kötelezettség teljesítésével. Azaz ha a jogosult, a váltókövetelést kénytelen bíróságon érvényesíteni, az azt jelenti, hogy a kötelezett nem tett eleget fizetési kötelezettségének. […] Mivel a váltó birtokosának privilegizált helyzete [a hatályos jogszabályok folytán] már önmagában indokolja a kötelezett teljesítőképességének (és még inkább teljesítőkészségének) biztosításához fűződő társadalmi érdeket; a kötelező biztosíték okán a váltó, mint valódi »értékpapír« vonulhatna be ismét a köztudatba, hiszen jelentősen megkönnyítené nem csak a követelés bírósági érvényesítését, hanem annak tényleges végrehajtását is. […] A fenti aggodalmak és javaslatok egyetlen célja, hogy a száz évvel ez előtt már jól működő, a gazdasági életben fizetőeszközként is általánosan elfogadott váltó újra bekerüljön a hazai gazdasági köztudatba. Használatának újbóli elterjedése […] elősegíthetné az egész magyar gazdasági rendszert sújtó körbetartozás megszűnését […] hiszen szükségszerűen eltűnnének azok a piaci szereplők, akik nem hajlandók váltókötelezettséget vállalni (akár mert gazdasági potenciájuk, akár mert üzleti szemléletük tisztességes volta kétséges), vagy akik a gyors és hatékony igényérvényesítés okán, nem tudnák […] a követelés fedezetéül szolgáló vagyont kimenteni.
A váltó értéke:
Leszámítolás (diszkontálás, eszkomptálás): a váltóbirtokos az esedékesség előtt eladja a váltóját egy kereskedelmi banknak. Ilyenkor nem a névértéket, hanem annak meghatározott kamatokkal csökkentett értékét (diszkont) kapja meg, vagyis a bank leszámolja a névértékből az esedékességig jelentkező kamatot. A kereskedelmi bankok a leszámítolt váltókat visszleszámítoltathatják a jegybanknál,[44][45] vagy esedékességkor megkapják, vagy behajtják a címzettől az adósságot.
Belföldi váltó egy évnél hosszabb időre nem szólhat! [46]
Leszámítolni csak olyan váltót lehet, amelynek lejáratáig 90 napnál több nincs hátra. A jegybank csak áruváltót számítol(t) le, fináncváltót nem (kivéve talán, ha a váltóbirtokos költségvetési szerv).[47] Ezzel kapcsolatban lásd, Langmár Ferenc "A magyar váltó" (1992) cikkét.
"A jelenlegi monetáris gyakorlat kiiktatta a gazdálkodásból a termelő-kereskedelmi tevékenységet ösztönző kereskedelmi váltót és így eltűnt az a pénzügyi eszköz a gazdasági életből, amely a reálgazdasági szereplők között hitelez, azaz pénzt teremt, anélkül, hogy inflációt váltana ki." [Drábik: Magánpénzrendszer vagy közpénzrendszer? (2005)][48]
A váltó előlapjának tartalmaznia kell a váltó valamennyi törvényes kellékét.
Jogszabály alapján, a váltó szereplői:
Átruházás esetén a korábbi váltóbirtokos, aki a váltót továbbadja a forgató; az új váltóbirtokos pedig a forgatmányos elnevezést viseli.
Aktív váltó: Az a váltó, amely ránk nézve követelést jelent; rendelvényesek vagy forgatmányosok vagyunk rajta. Fennálló váltó-követelést jelent, a tartozik-oldalra könyvelendő ("aktíva").
Aval: (per aval, pour aval; fideiussio cambialis; firmare a valle, azaz megerősíteni a szélén; Bürgschaft; Weschsel-bürgschaft) Együttaláírás, együttkötelezés. A kezességnek írva, s ezen felül aláírva kell lenni. Például, "XY, mint kezes" vagy "XY, mint jótálló".
Bianco váltó: A váltójog nem követeli meg, hogy valamennyi lényeges alkotórész már a kiállításkor a váltón legyen; ez csak is váltókövetelés érvényesítésének előfeltétele. A bianco váltó birtokosa önálló és visszavonhatatlan jogot szerez arra, hogy a váltó hiányzó alkotórészeit kitöltse, és ezzel azt váltóvá (jogilag érvényes váltóvá) alakítsa át. "A biankó aláírás a legveszedelmesebb kötelezettségvállalás. A váltó könnyen elveszhet és a kitöltésre bárki jogosult."[49]
Bírlalás, birtoklás (detentio): A váltó jogszerű vagy jóhiszemű birtoklása, önmagában elég a követelés bizonyítékául.
Bringschuld: a pénzkötelem olyan formája, mely esetén esedékességkor az adós keresi fel a hitelezőt, ha önmagára telepíti a váltót (azaz fizetési helyként lakóhelyét, és nem bankot jelöl meg).
Bizományi váltó: Amit a kibocsátója Megbízó terhére (annak számlája terhére) állít ki. Az ilyen váltó célja néha csak az, hogy a kibocsátó neve titokban maradjon, de kölcsönös tartozások és követelések költségmentes kiegyenlítésére is szolgálhat.
Causa promittendi: alapjogviszony, ami alapján a váltókötelezettség vállalva lett
Collisio legum: törvények összeütközése (a nemzetközi váltótörvény és az adott állam törvénye vonatkozásában)
Copia: Váltó-másolat, a váltó nem eredeti példányai.
Datio in solutum: Fizetésváltság (pénz hiányában, más módon való teljesítés).
Deviza: Külföldön fizetendő váltó
Distancia loci: A kiállítási helynek és a fizetési helynek különbözősége (a saját váltónál és az idegen váltónál is alkalmazható).
Diszhonorálás: Ha az intézvényezett nem fogadja el a váltót, vagy ha az elfogadó nem fizet, vagy ha az elfogadó (a saját váltó kibocsátója) a lejárat előtt fizetőképtelenné válik.
Duplicatum: Váltó-másodlat, a váltót a rendelvényes kívánságára több eredeti példányban csak a kibocsátó állíthatja ki.
Egyenes váltóadós: a saját váltó kiállítója, az idegen váltó elfogadója.
Elismervény: Interims-schein (német)
Előzők (praecedentes): a mindenkori váltóbirtokost megelőző forgatók és a kibocsátó. A kibocsátó az utolsó váltóelőző, mert tőle indult ki a váltó.
Engedményezés: ha a váltókövetelést engedményezik, az adóst értesíteni kell (denunciatio).
Ex lege garantia: törvényi garancia
Fedezeti váltó (Kautions-wechsel, Depot-wechsel): Hiteleszköz, s mint ilyen legcélszerűbb és leggyakoribb formája a kölcsönnyújtásnak[50]
Felmondásos váltó (Kündigungs-wechsel): felmondási időre esedékes
Forgatmány (giro; olv. zsíró): A váltó hátlapjára vezetendő, ezért nevezzük hátirat-nak is.
Hátíró, Forgató (Girant, Indossant) – Hátiratos, Forgatmányos (Giratar, Indossatar) – Hátirat, Forgatmány (Giro, Indossament)
Holschuld: a pénzkötelem olyan formája, amely esetén nem az adós keresi fel esedékességkor a hitelezőt, hanem a hitelező megy el az adóshoz pénzért (az adós addig nem esik késedelembe, míg a hitelező nem nyújtja feléje a lejárt papírt, hogy fizesse ki). A nem forgatható, rekta váltó is ilyen.
Intézvényezett (címzett): Idegen váltó esetén a kibocsátó által a váltón fizetésre kötelezett személy
Ideiglenes váltó: Interims-wechsel (német)
Intó váltó: a váltó esedékessége a hónap elején van (1-jén).
Írásbeli követelés: literalis obligatio
Jogcím (causa obligandi): A váltóbirtokosnak eljárásjogi jogcímet a váltópapír puszta birtoklása adja.
Kamat marge: A leszámítolási kamatlábak közi különbözet, mely a bankok nyeresége[51]
Kibocsátó: (trassans, editor, der Aussteller)
Láttamozás a váltón: A váltón az esedékességet úgy is meg lehet jelölni, hogy "esedékes megtekintés után bizonyos időre". Ilyen esetben a váltót be kell mutatni a kiállítónak, hogy az esedékesség napja megállapítható legyen. A megtekintés napján a kiállító a váltót az aláírás helyének és idejének feltüntetésével aláírja. Ezt a cselekményt nevezik váltó láttamozásnak.
Leszámítolás: (escompt, disconto)
Literalis obligatio: Írásbeli követelés ("A váltó, írásbeli követelést tartalmazó értékpapír.")
Locus regit actum: a váltócselekmény alakiságára mindig a cselekmény helyének (azaz országának) joga az irányadó; azaz, külföldön kiállított váltó esetén megállapodhatnak a Felek, hogy a váltó kellékei a Magyarországon hatályos váltójogi szabályok szerint legyen elbírálva.
Magához váltja: A kifejezés a váltójogban azt jelenti, hogy az, aki a váltókövetelést teljesítette, a fizetés igazolásául a váltót a váltóbirtokostól átveszi. Nem zárja ez ki annak a kötelezettségnek a teljesítését, hogy a fizetés megtörténtét a váltó hátlapján bizonylatolni kell.
Médió váltó: az esedékesség a hónap közepén van (15-én).
Meghatalmazási hátirat, meghatalmazói forgatmány, inkasszó-forgatmány; Prokura-indossament, Vollmacht-indossament, Indossament zum Incasso: korlátozott hatályú váltóátruházás; melyben szerepelnie kell a "beszedés végett" vagy a "behajtásra" vagy "inkasszóra" vagy "meghatalmazásul" valamint rektaváltó esetén a "zálogul" vagy "biztosítékul" kifejezésnek.
Megtartási jog: A váltóbirtokos, lejárt váltóbeli követelése tekintetében, megtartási joggal élhet adósának azon pénzeire, ingóságaira és értékpapírjaira, melyek jogszerű úton tényleges birtokába vagy rendelkezése alá kerülnek
Saját rendeletre: Ordre Eigene (német)
Óváshiányos váltó, mulasztásos váltó, praejudikált váltó: ha a váltó esedékességekor, a követelés fenntartása végett a szükséges váltócselekményt (3 napon belül) elmulasztották. Óvás híján a visszkereset elenyészik; kivéve, ha a jogvesztő határidőmulasztást vis maior ok akadályozta. Elfogadás hiánya miatti óvás = Protest mangels Annahme. Fizetés hiánya miatti óvás = Protest mangels Zahlung. Biztosítás hiánya miatti óvás = Securitäts-protest. Az adósnak lakcímén vagy cégszékhelyén való fel nem lelhetősége miatti óvás = Platz-protest.
Pactum de cambiando[52] (Wechsel-schluss, Wechsel-vorvertrag; contract de change): váltó kiállítására és átadására vonatkozó megelőző szerződés (alapügylet); ami csak polgárjogilag értelmezhető, váltójogilag nem.
Passzív váltó: Az a váltó, amely ránk nézve tartozást jelent; amelyet tehát nekünk kell kifizetnünk; elfogadók vagyunk rajta, illetőleg, ha saját váltóról van szó: kiállítók. Fennálló váltó-tartozást jelent, a követel-oldalra könyvelendő ("passzíva").
Perfectio: a váltó elfogadásának létrejövetele, a váltó előlapjának aláírásával (jogi személynél: cégszerű aláírásával).
Prolongatio: meghosszabbítás; a fizetési idő meghosszabbítása, akarategyezőség esetén, a váltóköveteléseknél nincs kizárva.
Rendelvényes (kedvezményezett): Az a személy, akinek a rendeletére a fizetést teljesíteni kell. A kifejezésben a "rendelkezni" szó húzódik meg, mely azt jelzi, hogy a váltó jogosultja rendelkezhet az értékpapírral, tehát forgathatja (átruházhatja) azt, mint annak tulajdonosa.
Teil-akzept: részelfogadás.
Sola-váltó: Egyetlen példányban kiállított váltó.
Száraz váltó: uzsora váltó, melyet váltólevél nélkül (sine litteris), szóban kötnek
Telepített váltó (Domizil-wechsel): A kiállítás helyéről más helyre szóló fizetési ígéret; ez esetben külön fizetővel, telepessel állunk szemben.
Tulajdoni forgatmány: teljes hatályú váltóátruházás.
Toldat, allongé (francia): Ha a váltó hátoldalára — mivel az megtelt — több átruházó nyilatkozatot (forgatmányt) felvezetni nem lehet, akkor a váltót forgathatóságának biztosítása érdekében váltótoldattal kell ellátni. A toldat terjedelmének meg kell egyezni a váltó méretével és azt hosszában kell a váltóhoz ragasztani.
Ultimó váltó: az esedékesség a hónap utolsó napján van.
Utolsó forgatmányos (ultimus indorsatarius): az, akinek kezei között a váló lejárt, s aki a kifizetés elmaradása miatt az óvást felvétette vagy felvéthette volna.
Újítás (novatio): új váltó kiállítása a hitelviszony meghosszabbítása céljából, ha a régi váltó határideje lejár, de az adós fizetni még nem tud és a felek jogügyletet kölcsönösen fenntartani akarják (prolongatio).
Váltóalkusz, Weschsel-agent vagy Wechsel-sensal (német): aki meghatározott összegért a nemzetközi tőzsdepiacokon illetőleg börzéken a váltó-árfolyamokat (azaz valuta-árfolyamokat) figyelte. Körül belül 1945-ig, mivel jelen törvényeink szerint a váltó nem tőzsdepapír.
Váltó-árfolyam, Wechsel-kurz (német): a nemzetközi fizetések céljaira szolgáló külföldi váltók napi ára, úgy amint a különböző piacokon, tőzsdéken jegyzik. A külföldi váltók (devizák) a nemzetközi kereskedelmi, illetve fizetőforgalom kiegyenlítőeszközei. [...] A világháború után a külföldi váltókkal való nemzetközi fizetés mindjobban háttérbe szorult. — Róz Jenő (1934)
Váltóárfolyam-kémlelés vagy váltó-arbitrázs [-arbitrage (francia)]: az ügynök/alkusz tevékenysége annak kiderítésére, hogy melyik tőzsdepiacon milyen módon lehet pénzügyileg legelőnyösebben váltót értékesíteni: eladni ott (annak az országnak a tőzsdéjén) ahol magasabb az árfolyam, és venni ott, ahol (amely országnak tőzsdéjén) alacsonyabb.
Váltó-bélyeg, Wechsel-stempel (német): kincstári illeték, amelyet vagy bélyegjegyekben szoktak a váltóűrlapra leróni, vagy készpénzben az állampénztárnál lefizetni. — Róz Jenő (1934)
Váltódíj, provisio cambiara, Wechsel-provision (német): a kárpótlás vagy kárátalány; a jogszabály alapján, a tárgyi váltón szereplő összeg maximum három ezreléke, amit a Felek szabadon mérsékelhetnek. Ez, a váltóbirtokost illeti azért, hogy a váltót a lejáratkor nem fizették ki.
Váltó-fedezeti számla: A váltó összegének kifizetéséhez szükséges fedezet biztosítására szolgáló (előtakarékoskodási célú betétszámla), bankszámla[53]
Váltó-forgatmány (gyűjtőszó): álforgatmány, teljes forgatmány, kötelezettség nélküli forgatmány, meghatalmazási forgatmány, részforgatmány, utóforgatmány, üres forgatmány, zálogforgatmány.
Váltó-levél (lettre de change): maga a váltó.[54]
Váltónyargalás; Wechsel-reiterei vagy Reit-Wechsel (német): váltó felhasználása pénzszerzésre kötött (vagy nem reális) váltóügyletek segítségével. Több alakja van: pinceváltó [Keller-Wechsel] prolongálása, továbbá a visszváltókkal űzött visszaélés (váltócsere). Ide tartozik minden váltóügylet, amelynek irreális az alapja; tényleges ügyletet nem takar.
Váltói szigor: a váltókövetelés gyors érvényesítését lehetővé tevő szabályok kíméletlensége, amely a váltóadós kifogásolásának jogát korlátozza, a váltóbirtokost pedig követelése jogának fenntartása végett a megszabott alakiságok pontos megtartására kényszeríti. Ugyanez: Wechsel-strenge (német), rigueur cambiaire (francia), rigour of the law of bills of exchange (angol), rigore cambiario (olasz). — Bozóky Géza (1934)
Váltó-kezes: Aki idegen váltó esetén, a váltóra írt záradékban kezességet vállal. A kezes által aláírt váltót, aval-váltónak nevezzük.
Váltó-kezesség vállalás: Avalizálás.
Váltó-összeg: a váltó alapján fizetendő összeg, amelyet a pénznem kitételével számszerűen kell megjelölni. Ugyanez: Wechsel-summe (német), somme à payer cambiaire (francia), sum payable against the bill (angol), somma portata dalla cambiale (olasz). — Bozóky Géza (1934)
Váltó-piac, Wechsel-markt vagy Wechsel-plätze (német): Az a hely, leginkább tőzsdepiac (főbb váltópiacok például: London, Párizs, Berlin, Frankfurt, Hamburg), ahol a váltónak, mint árunak, kereslete és kínálata találkozik. A forgalom rendszerint bankok (bankárok) között bonyolódik le, főképp ügynökök/alkuszok közvetítésével. — Róz Jenő (1934)
Valuta: ellenérték
Vissz-váltó (Rückwechsel, Retourweschsel, Recambio)
Vissz-kereset: megtérítési igény
Zálog-forgatmány, Verpfändungs-Giro, Pfand-Indossament; endossament; pignoratif; pledge by way of indorsement (angol); valuta in garanzia, colla clausola valuta in pegno (olasz): Ha a váltó, az "értéke biztosítékul" vagy "értéke zálogul" kifejezést tartalmazza [lásd 1965. évi 1. tvr. 19. cikk, 1/1965. (I. 24.) IM rend. 19. §], akkor a váltóbirtokos nem rendelkezhet korlátlanul a váltóval. A zálogforgatmány a váltóban megtestesített követelés zálogul való lekötésére szolgál. A forgató a forgatmányossal szemben fennálló tartozását a váltó elzálogosításával biztosítja.[55]
Az idegen váltó külföldi elnevezései: bill of exchange (angol), gezogener Wechsel (német) vagy trassiter Wechsel (német) vagy csak röviden: Tratte, a latin trahere szóból, vagy Fremder Weschsel (német); lettre de change (francia), cambiale (olasz), lèttera di càmbio (olasz).
A kibocsátó egy másik személyt felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére feltételekhez nem kötött módon a váltóban szereplő összeget fizesse ki. Az értékpapírok között az idegen váltó (adóslevél) a kereskedelmi utalványhoz[56] áll legközelebb.[57]
Az idegen váltó tartalmi követelményei:
Az az okirat, amelyből az előbb megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem váltó, kivéve:
Ha a váltóban a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes. Az olyan váltó, amelyben az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.
A saját váltó külföldi elnevezései: promissory note (angol), trockener Wechsel vagy eigener Wechsel (német), Handels-wechsel (német), billet à ordre (francia); pagherò cambiario (olasz) vagy vaglia cambiario (olasz).
A kiállító kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban meghatározott összeget maga fizeti ki. Az értékpapírok között a saját váltó (adóslevél) a kötelezőjegyhez (a bónhoz) áll legközelebb.[4] A saját váltót kereskedelmi forgalomban nem használják; csak kivételesen fordul elő közönséges kölcsönműveleteknél.
A saját váltó tartalmi követelményei:
Kétfélék lehetnek. Olyanok, melyeknek váltójogi hatálya nincs; és olyanok, amelyeknek váltójogi hatálya van. De ezek hiánya, nem fosztja meg a váltót annak váltójogi erejétől, érvényességétől. (Feltüntetni a lehető legrövidebb módon lehet! Egyebeket, a váltóügyletet megelőzően készített alapszerződésbe írhatnak a Felek.)
A váltóügyletet rendszerint, bár nem szükségképpen, egy szerződés (váltóelőszerződés, alapszerződés, alapügylet;[64] pactum de cambiando; Wechsel-schluss, Wechsel-vorvertrag; contract de change) szokta megelőzni, amelyben a felek megállapítják a váltó adását, meghatározzák a váltó tartalmát, valamint a másik fél viszontszolgáltatását; azaz az értéket vagy fedezetet, és általában rendezik az alapul fekvő viszonyokat. Ez a szerződés lehet önálló szerződés, de lehet egy más szerződés kiegészítő része is. E szerződést lehet kiállítandó váltó iránt, és lehet már forgalomban lévő váltó iránt kötni. A váltójogi jogszabályok az előszerződésről nem rendelkeznek, hanem az, az általános magánjog (Ptk.) – illetőleg, ha kereskedelmi ügylet volna – a kereskedelmi jog szabályai szerint bírálandó. Maga a váltóügylet az előszerződéstől független. Lehetséges, hogy az előszerződés egészen el is marad; vagy hogy azt nem azok a személyek kötik, akik között a váltóügylet közvetlenül létrejön. "Egyébiránt a váltóügyletnek az előszerződéstől való függetlenségével nem ellenkezik, hogy e szerződés a követelő fél csalárdságának és így követelési jogának megerőtlenítésére felhasználtassék."[65] A váltóelőszerződésről az egyik fél, vagy mindkét fél a másiknak egy iratot, esetleg elismervényt ( Interims-schein ) is adhat, amelynek azonban nincs váltóereje; kivéve ha pénzről szól és ideiglenes váltóként ( Interims-wechsel ) van kiállítva. A szerződésnek néhány szólásformája a következő:[66]
Budapest Környéki Törvényszék, 1. G. 40.112/2015. sz. határozata váltókövetelés tárgyában (2015. május 5.)
Debreceni Ítélőtábla, Gf. III. 30.121/2009. sz. határozata váltókövetelés tárgyában (2009. március 30.)
FPK 1995. 115. A kellékhiányos váltóért vállalt kezességnek nincs váltójogi joghatása (Főv. Bír. 6. P. 21.977/1994. Legf. Bír. Pf. VI. 23.010/1994.)
FBK 1994. 34. A váltóadós a váltójogosulttal szemben az alapjogviszonyból eredő kifogását csak akkor hozhatja fel, ha az nem kíván – az összegszerűség megállapítása végett – olyan terjedelmes bizonyítást, amely ellentétes lenne a váltókövetelés absztrakt jellegével, valamint a rövid és gyors elbíráláshoz fűződő érdekkel (PKKB. 14. P. 88.144/1993/4. Főv. Bír. 48. Pf. 24.392/1993/2.)
FPK 1994. 33. Az óvás felvételének hiánya csak a visszkereseti (megtérítési) adósokkal szemben támasztható igényt szünteti meg, a kiállító kötelezettségét azonban nem érinti (Főv. Bír. 48. Pf. 25.487/1993/3.)
EBH 2009. 1973. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2009/1. itt[halott link] (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.038/2009.)
EBH 2008. 1888. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2008/2. itt[halott link] (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.127/2008.)
EBH 2007. 1622. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2007/1. itt (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.001/2007.)
EBH 2007. 1621. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2007/1. itt[halott link] (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.156/2007.)
EBH 2005. 1221. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2005/1. itt[halott link] (Legf. Bír. Gfv. E. 30.125/2005.)
EBH 2003. 958. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2003/2. itt[halott link] (Legf. Bír. Gf. I. 30.277/2003.)
EBH 2002. 767. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2002/2. (Legf. Bír. Gfv. I. 32. 239/2001.) – bank kártérítési felelőssége óváspótló nyilatkozat felvételének elmulasztása miatt
EBH 2002. 651. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2002/1. itt[halott link] (Legf. Bír. Gf. I. 31.268/2001.)
EBH 2001. 558. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2001/2. itt[halott link] (Legf. Bír. Gf. I. 30.295/2001.)
EBH 2000. 218. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2000/1. itt[halott link] (Legf. Bír. Gf. I. 33.532/1999.)
EBH 1999. 40. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 1999/1. itt[halott link] (Legf. Bír. Gfv. I. 32.099/1997.)
BH 2007. 55. ♦ Bírósági Határozatok, 2007/2. (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.190/2006.)
BH 2007. 22. ♦ Bírósági Határozatok, 2007/1. (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.282/2006/5.) – készfizető kezességen alapuló fizetési kötelezettség biztosítására is kiállítható váltó
BH 2004. 153. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2004. évi 4. szám (p. 292-293), 153. jogeset (Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf. 41.315/2003.) – hitelszerződés biztosítására kiállított váltókra vonatkozó külföldi/belföldi bírósági illetékesség
BH 2003. 474. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2003. évi 11. szám (p. 857-858), 474. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 30.153/2003.) – a váltókifogás megalapozottságát ténybelileg és jogilag a váltókötelezett köteles bizonyítani
BH 2003. 464. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2003. évi 11. szám (p. 842-843), 464. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 31.201/2002.) – váltóval biztosított gépkocsilízing
BH 2003. 423. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2003. évi 10. szám (p. 764-765), 423. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 32.385/2000.) – jogágazati (gazdasági v. polgári) illetékesség váltóperben
BH 2001. 585. ♦ Bírósági Határozatok, 2001/12. (Legf. Bír. Gf. I. 30.295/2001.)
BH 2001. 386. ♦ Bírósági Határozatok, 2001/8. (Legf. Bír. Gf. I. 30.047/2001.)
BH 2000. 259. ♦ Bírósági Határozatok, 2000/6. (Legf. Bír. Gfv.I.30.922/1999.) – kölcsönügylet biztosítására kiállított fedezeti váltó
BH 2000. 72. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2000. évi 2. szám (p. 135-136), 72. jogeset (Legf. Bír. Gpk.I.31.514/1999.) – az alapszerződésben kikötött bíróság illetékessége
BH 1999. 268. ♦ Bírósági Határozatok, 1999/6. (Legf. Bír. Gf. I. 33.011/1998.) – rekta váltó
BH 1996. 52. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 1996. évi 1. szám (p. 51-53), 52. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 30.540/1994.) – A kereskedelmi bankok között [1987-ben] létrejött együttműködési megállapodás alapján a váltó kiállítójának bonitásáról nyújtott információ jogi természete.
BH 1995. 478. ♦ Bírósági Határozatok, 1995/8. (Legf. Bír. Gf. I. 32.330/1994.)
BH 1995. 116. ♦ Bírósági Határozatok, 1995/2. (Legf. Bír. Gf. I. 32.096/1993.) – engedményezés, rendeletre szóló és nem rendeletre szóló (rekta) váltónál
BH 1994. 688. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/12. (Legf. Bír. Gfv. X. 33.224/1993. Előzmény: a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság Gf. I. 31.383/1993/4. részítélete, melyet felülvizsgálati kérelemmel támadott meg a peres Fél.)
BH 1994. 557. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/10. (Legf. Bír. Gf. I. 32.918/1993.)
BH 1994. 556. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/10. (Legf. Bír. Gf. I. 33.507/1993.)
BH 1994. 501. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/9. (Legf. Bír. Gf. I. 31.790/1992.)
BH 1994. 432. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/8. (Legf. Bír. Gf. I. 30.840/1993.)
BH 1994. 386. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/7. (Legf. Bír. Gf. I. 31.673/1993.) – nem rendeletre szóló (rekta) váltó
BH 1994. 385. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/7. (Legf. Bír. Gf. I. 32.203/1993.) – az ún. utóforgatmány lényegében váltójogi engedményezésnek minősül, vagyis az utóforgatmányos az "engedményező" forgató váltóhitelező helyébe lép és a forgató jogait szerzi meg.
BH 1994. 383. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/7. (Legf. Bír. Gf. I. 32.118/1993.)
BH 1994. 338. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/6. (Legf. Bír. Gfv. X. 32.940/1993.)
BH 1993. 752. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/12. (Legf. Bír. Gf. I. 30.739/1993.)
BH 1993. 515. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/8. (Legf. Bír. Gf. I. 31.574/1992.)
BH 1993. 514. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/8. (Legf. Bír. Gf. I. 32.521/1992.)
BH 1993. 183. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/3. (Legf. Bír. Gf. I. 31.252/1992.)
BH 1993. 182. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/3. (Legf. Bír. Gf. I. 30.301/1992.) – a váltódíjat az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet nem határozza meg, az ítélkezési gyakorlat hagyományosan kárátalánynak fogja fel
BH 1993. 181. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/3. (Legf. Bír. Gf. I. 30.176/1992.)
BH 1993. 107. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/2. (Legf. Bír. Gf. I. 31.807/1991.)
BH 1992. 777. ♦ Bírósági Határozatok, 1992/12. (Legf. Bír. Gf. I. 31.919/1991.)
BH 1992. 411. ♦ Bírósági Határozatok, 1992/6. (Legf. Bír. Gf. I. 32.294/1991.) – A váltó a kiállításakor, illetőleg annak elfogadásakor annyit ér, amilyen összegről szól.
BH 1992. 191. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 1992. évi 2. szám (p. 205-206), 191. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 31.285/1991.)
BH 1992. 190. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 1992. évi 3. szám (p. 204-205), 190. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 31.567/1991.) – költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv nevében váltókötelezettséget vállalhat
BH 1992. 41. ♦ Bírósági Határozatok, 1992/1. (Legf. Bír. Gf. I. 31.899/1990.)
BH 1989. 415. ♦ Bírósági Határozatok, 1989/10. (Legf. Bír. Gf. I. 31.406/1988.)
BDT 2015. 131. Bírósági Döntések Tára (Wolters Kluver kiadó, Budapest), 2015. évi 9. szám (p. 60-62), 131. jogeset (Szegedi Ítélőtábla, Pkf. III. 21.106/2014.) – váltójogviszonyból származó, 1 millió Ft-ot el nem érő lejárt váltókövetelés kizárólag fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető, közjegyző által.
BDT 2014. 3159. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2014. évi 7-8. szám (p. 60-64), 121. jogeset (Debreceni Ítélőtábla, Gf. IV. 30.588/2013/10.)
BDT 2013. 3012. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2013. évi 11. szám (p. 24-25), 178. jogeset (Pécsi Ítélőtábla, Gf. IV. 30.153/2012/4.)
BDT 2012. 2787. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2012. évi 10. szám (p. 31-36), 179. jogeset (Fővárosi Ítélőtábla, 14. Gf. 40.416/2011/3.)
BDT 2011. 2569. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2011. évi 10. szám (p. 82-83), 186. jogeset (Fővárosi Ítélőtábla, 17. Pf. 21.810/2010/4.)
BDT 2008. 1798. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2008. évi 5. szám (p. 20-22), 79. jogeset (Szegedi Ítélőtábla, Gf. I. 30.536/2006.)
BDT 2008. 1774. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2008. évi 3. szám (p. 51-54), 55. jogeset (Győri Ítélőtábla, Pf. IV. 20.373/2007/4.)
BDT 2007. 1651. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2007. évi 9. szám (p. 34-36), 140. jogeset (Szegedi Ítélőtábla, Gf. I. 30.490/2006.) – fedezeti váltó biztosítéki céllal
BDT 2006. 1451. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2006. évi 10. szám (p. 26-28), 156. jogeset (Győri Ítélőtábla, Pf. IV. 20.201/2006/5.)
BDT 2006. 1411. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2006. évi 7-8. szám (p. 35-37), 115. jogeset (Pécsi Ítélőtábla, Gf. IV. 30.030/2005/4.)
BDT 2004. 974. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2004. évi 4. szám (p. 55-57), 18. jogeset (Tolna Megyei Bíróság, 5. Pf. 20.615/2003/2.) – biankó fedezeti váltó
BDT 2003. 871. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2003. évi 10. szám (p. 23), 124. jogeset (Fővárosi Bíróság, 57. Pf. 26.188/2001/9.)
BDT 2003. 850. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2003. évi 7-8. szám (p. 44-48), 103. jogeset (Legfelsőbb Bíróság, Gf. I. 30.808/2001/4.)
BDT 2003. 803. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2003. évi 4. szám (p. 53-54), 56. jogeset (Baranya Megyei Bíróság, 1. Pf. 20.225/2002/5.)
BDT 2002. 679. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2002. évi 9. szám (p. 31-35), 131. jogeset (Legfelsőbb Bíróság, Gf. I. 30.808/2001/4.)
EBH 2004. 1013. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2004. évi 1. szám (p. 31-34), 1013. jogeset itt[halott link] (Legf. Bír. Bfv. II. 2080/2003.)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.