Uppsalai Egyetem

Az Uppsalai Egyetem (svédül: Uppsala universitet, latinul: Universitas Regia Upsaliensis) svéd felsőfokú oktatási intézmény, a legrégibb egyetem Skandináviában.

Uppsalai Egyetem (Uppsala universitet)
Alapítva	1477
Alapító	I. Sten Sture Jakob Ulvsson
Hely	Svédország, Uppsala község
Típus	egyetem svéd kormányzati szerv
Tagság	Matariki Network of Universities Coimbra Group Európai Egyetemek Szövetsége arXiv Guild of European Research-Intensive Universities Science for Life Laboratory Testbed Sweden Precision Health Cancer Health Data Sweden European Open Science Cloud Association Association of Swedish Higher Education Institutions
Elhelyezkedése
Uppsalai Egyetem Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 51′ 27″, k. h. 17° 37′ 44″59.8575, 17.628888888889
Az Uppsalai Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uppsalai Egyetem témájú médiaállományokat.

Története

1477-ben I. Sten Sture kormányzó és Jakob Ulfsson katolikus érsek alapította meg Skandinávia legrégebbi egyetemét. IV. Szixtusz pápa 1477. február 27-én kiadta a pápai bullát, amellyel jóváhagyta a létesítményt. Fontos példakép volt a Bolognai Egyetem. Az egyetem 1477. október 7-én kezdte meg a tanítást.

Az új főépület előcsarnoka

1620 és 1780 között volt az egyetem virágkora. Az évfordulóra 1877-ben felépült az egyetem új főépülete.

Ellen Fries történész volt az első nő Skandináviában, aki itt 1883-ban doktorált.

Fakultások

• Bölcsészet- és Társadalomtudományok
  • Teológiai Kar
  • Jogtudományi Kar
  • Történelem és Filozófia Kar
  • Nyelvtudományi Kar
  • Társadalomtudományi Kar
  • Pedagógiai Kar
• Orvos- és Gyógyszerésztudományok
  • Orvostudományi Kar
  • Gyógyszertudományi Kar
• Technika és Természettudományok
  • Technikai és Természettudományi Kar

A könyvtár

A történelmi könyvek egy része Németországból származnak, a harmincéves háború kifosztott művészeteként került Svédországba mint például a Julius Echter von Mespelbrunn könyvtára a marienbergi erődből. Más könyvek Nicolaus Copernikusztól s svéd–lengyel háborúkból származnak.

Ismert végzősök

• Anders Jonas Ångström (1814–1874), fizikus, a színképelemzés (spektroszkópia) egyik megalapítója, az ångström hosszúságegység névadója
• Peter Artedi (1705–1735), Naturforscher, „Vater der Ichthyologie“
• Carl Michael Bellman (1740–1795), költő
• Harald Bergström (1908–2001), matematikus
• Karin Boye (1900–1941), író
• Anders Celsius (1701–1744), természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója
• Gustaf Fröding (1860–1911), költő
• Dag Hammarskjöld (1905–1961), Nobel-békedíjas diplomata, az ENSZ második főtitkára
• Andreas Heldmann (1688–1770), erdélyi szász történész, nyelvész
• Salomon Eberhard Henschen (1847–1930), orvos
• XVI. Károly Gusztáv (* 1946), svéd király
• Carl von Linné (1707–1778), természettudós, orvos és botanikus
• Håkan Nesser (* 1950), író
• Jenny Ohlsson, diplomata
• Christopher Polhem (1661–1751), gépészmérnök, feltaláló, „a svéd mechanika atyja”
• Gustaf Einar Du Rietz (1895–1967), botanikus
• Id. Olof Rudbeck (1630–1702), botanikus és orvos , a nyirokkeringés feltallála
• Harald Sandberg (* 1950), diplomata
• Kai Siegbahn (1918–2007), Nobel-díjas fizikus

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Uppsala című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.