Ujgur Kaganátus
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ujgur Kaganátus vagy Ujgur Birodalom (ujgur: ئورخۇن ئۇيغۇر خانلىقى) egy belső-ázsiai birodalom volt, amely a 8. században a második Türk Kaganátus összeomlása után keletkezett, és főleg ujgur, valamint oguz törzseket fogott össze.[1] Az uralkodó a "kilenc törzs kagánja" címet viselte.
Gyors adatok
Ujgur Kaganátus | |||||||||
kb. 744 – 840 | |||||||||
| |||||||||
Az Ujgur Kaganátus a legnagyobb kiterjedése idején | |||||||||
Általános adatok | |||||||||
Fővárosa | Ordu Balik | ||||||||
Terület | 5 500 000 km² | ||||||||
Vallás | tengrizmus, manicheizmus, buddhizmus, sámánizmus | ||||||||
Államvallás | |||||||||
Kormányzat | |||||||||
Államforma | monarchia | ||||||||
| |||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ujgur Kaganátus témájú médiaállományokat. |
Bezárás
840-ben az egyik lázadó ujgur törzs vezére behívta a kirgizeket, akik megdöntötték a kaganátust. Ezután az ujgur-oguz törzsek nagy része Nyugat-Kanszuba és Kelet-Turkesztánba, a Tien-san vidékére menekült.[1] Egy ideig Kanszuban még önálló kis ujgur kaganátus is meghúzódhatott, Turfánban pedig egészen a 14. századig létezett egy önálló fejedelemségük.