From Wikipedia, the free encyclopedia
A Török Nagy Nemzetgyűlés vagy egyszerűen a török parlament (törökül: Türkiye Büyük Millet Meclisi) Törökország egykamarás parlamentje, melyet a törökök röviden TBMM-nek vagy Meclis-nek hívnak. A parlament törvényhozói hatalmát a török alkotmány biztosítja. Az első országgyűlés Ankarában jött létre 1920. április 23-án a török függetlenségi háború ideje alatt. Atatürk elképzelései szerint az országgyűlés volt az egyik biztosítéka annak, hogy az Oszmán Birodalom romjaiból felépülhessen a Török Köztársaság.
| Török Nagy Nemzetgyűlés | |
.svg) | |
 | |
| Ország | Törökország |
| Típusa | egykamarás törvényhozó szerv |
| Létrehozva | 1920. április 23. |
 | |
| [ Török Nagy Nemzetgyűlés weboldala] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Török Nagy Nemzetgyűlés témájú médiaállományokat. | |
A parlamentnek 600 tagja van, akiket 85 választókörzetből ötévente választanak az arányos képviselet elvén alapuló D'Hondt-módszer segítségével. A 85 választókerület képviseli Törökország 81 tartományát; Isztambul három, Ankara és İzmir pedig kettő-kettő választókörzettel rendelkezik lakosságának nagy száma miatt. A parlamentbe való bekerüléshez a pártoknak el kell érniük a 7%-os parlamenti küszöböt a választások során. 2002-ben kettő, 2007-ben pedig három párt delegálhatott képviselőket az országgyűlésbe.[1] Ez a szám 2018-ra ötre nőtt. Független képviselők is indulhatnak a választásokon, ám rájuk is érvényes a 10%-os küszöb saját választókerületükre vetítve.[2]
A 2018-as választásokon az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok mintegy 42,56 százaléka, és 295 mandátum megszerzésével a legnagyobb párt a Nemzetgyűlésben.[3] Rajta kívül jelen van a törvényhozásban a Köztársasági Néppártnak (CHP), a Népi Demokrata Párt (HDP), a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP), a Jó Párt (İYİ), és több kisebb párt.
-Opening_of_the_first_parlement.png)
Az Oszmán Birodalom idejében két parlamenti periódust különböztethetünk meg, az első rövid ideig tartott, kétszer voltak választások. Nem sokkal az első választások után a kormány kemény kritikát kapott a képviselőktől az orosz-török háború miatt. Az országgyűlést feloszlatták és új választásokat írtak ki 1877. június 28-ra. A második országgyűlést a szultán oszlatta fel 1878. február 14-én.
A második periódus 1908. július 23-án kezdődött. Ekkor az első alkotmányban foglalt egyes szultáni jogokat töröltek el, majd biztosították a szabad sajtót, a gyülekezés és pártalapítás szabadságát, illetve előírták, hogy a kormány ezentúl nem a szultánnak, hanem a parlamentnek tartozik felelősséggel.
Az első világháború után az antant szövetségesek az Oszmán Birodalom feldarabolása mellett döntöttek, melyet a Sèvres-i béke pecsételt meg.[4] A béke értelmében a törökök csupán a belső anatóliai területeket tarthatták volna meg, minden más az antant hatalmak ellenőrzése alá került volna. A béke feltételei ellen fellépő Mustafa Kemal Atatürk a török függetlenségi háborúban elérte, hogy az antant hatalmak kivonuljanak Törökországból és megalakulhasson a független török állam. Az 1922-ben megalakult új parlament eltörölte a szultánságot, majd 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot.
1923 és 1945 között az Atatürk által létrehozott Republikánus Párt egyedül uralta a politikai életet. Néhányszor volt ugyan kísérlet más pártok létrehozására, de ezek a törekvések rendszerint kudarcba fulladtak. 1930. november 17-én például felszámolták az Ali Fethi Okyar által létrehozott Liberális Köztársasági Pártot, miután a párt tagjai közé fogadott radikálisan vallásos elemeket.
A Török Köztársaság életében a többpártrendszer 1945-ben kezdődött, amikor Nuri Demirağ létrehozta a Nemzeti Fejlődés Pártját (Milli Kalkinma Partisi). A következő évben alakult meg a Demokrata Párt, mely 1950-ben bejutott a parlamentbe is.
Az 1961-es alkotmány értelmében az országgyűlés kétkamarás szervként működött, több mint 600 képviselővel. Az 1982-es alkotmányban egykamarás országgyűlést rögzítettek.
A jelenlegi házelnök Mustafa Şentop akit 2019-ben választottak meg a tisztségre.
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Pártok | Szavazatok | Mandátumok | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| No. | % | ± | No. | ± | ||
| Igazság és Fejlődés Pártja (Adalet ve Kalkınma Partisi, AKP) | 16 340 534 | 46,66 | +12,38 | 341 | –23 | |
| Köztársasági Néppárt (Cumhuriyet Halk Partisi, CHP) | 7 300 234 | 20,85 | +1,46 | 112 | –66 | |
| Nemzeti Haladás Pártja (Milliyetçi Hareket Partisi, MHP) | 5 004 003 | 14,29 | +5,93 | 71 | +71 | |
| Demokrata Párt (Demokrat Parti, DP) | 1 895 807 | 5,41 | –4,13 | 0 | ±0 | |
| Független politikusok (Bağımsız) | 1 822 253 | 5,20 | +4,20 | 26 | +18 | |
| Fiatalok Pártja (Genç Parti, GP) | 1 062 352 | 3,03 | –4,22 | 0 | ±0 | |
| A Boldogság Pártja (Saadet Partisi, SP) | 817 843 | 2,34 | –0,15 | 0 | ±0 | |
| Független Törökország Párt (Bağımsız Türkiye Partisi, BTP) | 178 694 | 0,51 | +0,03 | 0 | ±0 | |
| A Nép Felemelkedése Pártja (Halkın Yükselişi Partisi, HYP) | 175 544 | 0,50 | +0,50 | 0 | ±0 | |
| Munkáspárt (İşçi Partisi, İP) | 127 220 | 0,36 | –0,15 | 0 | ±0 | |
| Fényes Törökország Párt (Aydınlık Türkiye Partisi, ATP) | 99 938 | 0,29 | +0,29 | 0 | ±0 | |
| Kommunista Párt (Türkiye Komünist Partisi, TKP) | 77 657 | 0,22 | +0,03 | 0 | ±0 | |
| A Szabadság és Szolidaritás Pártja (Özgürlük ve Dayanışma Partisi, ÖDP) | 51 945 | 0,15 | –0,19 | 0 | ±0 | |
| Liberáldemokrata Párt (Liberal Demokrat Parti, LDP) | 36,717 | 0.10 | –0.18 | 0 | ±0 | |
| A Munka Pártja (Emek Partisi, EMEP) | 26574 | 0,08 | +0,08 | 0 | ±0 | |
| Összesen (84,4%) | 35 017 315 | 100.0 | — | 550 | — | |
| Forrás: Seçim 2007 (2007-es Választások) A független képviselők mandátumai a következőképp alakultak:
A Demokrata Baloldal pártjának 13 tagja a Köztársasági Néppárt képviselőjeként került be a parlamentbe | ||||||
2004-ben 50 regisztrált politikai párt volt Törökországban, változatos politikai ideológiákkal, szélső jobboldaltól egészen a szélső baloldalig.[2] Jelenleg négy párt képviselteti magát a parlamentben (a negyedik párt független jelölteken keresztül).
A parlament első épületét a II. Abdul-Hamid szultán kormányát megdöntő Egység és Haladás Mozgalma főhadiszállásából alakították át. Ez az épület ma a török függetlenségi háború múzeumának ad otthont. A második épület ma szintén múzeum, a Köztársaság Múzeuma. A jelenlegi országgyűlésnek helyet adó modern, impozáns épület Ankara Bakanlıklar (Minisztériumok) negyedében található.[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
