Töltény
From Wikipedia, the free encyclopedia
A töltény egy olyan, többnyire lövés leadására nem alkalmas lőfegyver-eszköz, amely a felsorolt alkotóelemek: szilárd lövedék, hajítótöltet (robbanótöltet), gyújtóelegy (ill. csappantyú) és az ezeket egybefoglaló hüvely közül egyet vagy többet nélkülöz.
Kivételt képez a definíció alól a vaktöltény és a gáztöltény, amelyek, noha nem rendelkeznek szilárd lövedékkel, de lövés leadására egyaránt alkalmasak. Továbbá előbbi annak gyakorlására, utóbbi pedig különböző mértékű és minőségű gáztámadásra lett kifejlesztve.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Platzpatronen762_9.jpg/320px-Platzpatronen762_9.jpg)
Jelenleg a magyar jogrendben és a szakmai terminológiában hivatalosan nem létezik szabatos és pontos töltény-definíció. Külföldi (pl. angolszász és német) definíciókban csak a töltény szerepel, az egyes csöves tűzfegyverekhez rendszeresített töltényeket nem választják külön lőszerekre is, tehát az adott fegyverhez rendszeresített „lőanyag” (gyakorló-, vak-, élestöltény stb.) egységesen tölténynek minősül.
A hatályos magyar jogszabályok szerint a töltény egyik speciális fajtája a lőszer (mint élestöltény), amely a fent megnevezett elemeket együttesen tartalmazza és lövés leadására tervezték. Ez a meghatározás beleilleszkedik a 20. század eleje óta Magyarországon alkalmazott töltény fogalmába (lásd korabeli fegyverkezelési és lőutasításokat).
1841-ben Johann Nikolaus von Dreyse német feltaláló készített először papírhüvelyű töltényt.