Tribecs-hegység

A Tribecs-hegység (szlovákul Tribeč, németül Tribetzgebirge) az Északnyugati-Kárpátok belső, kristályos vonulatához tartozó hegység a Kisalföld északi peremvidékén Szlovákiában. Legmagasabb pontja a 829 m magasságot elérő Nagy-Tribecs (szlovákul Veľký Tribeč).

Gímes vára

Tribecs–hegység
Magasság	829,6 m 376 m
Hely	Szlovákia
Hegység	Északnyugati-Kárpátok
Legmagasabb pont	Nagy-Tribecs (829 m)
Elhelyezkedése
Tribecs–hegység Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′, k. h. 18° 20′48.5, 18.33333333
Térkép
A Tribecs-hegység fekvése
A Wikimédia Commons tartalmaz Tribecs–hegység témájú médiaállományokat.

Tagolódása

• Zobor-hegység: A Tribecs-hegység déli részét képező Zobor-hegység, Nyitra városánál éri el a Kisalföldet. Gránit alapzatát mészkő borítja. Legmagasabb csúcsai a 616 m tengerszint feletti magasságot elérő Zsibrica (szlovákul Žibrica) és az 587 m magas Zobor-hegy, melynek déli lejtőin fekszik Nyitra Zobor elnevezésű városrésze. Erdeit főként tölgyesek alkotják.
• Gímes: A Gímes (régiesen Ghymes, szlovákul Jelenec) vonulata Zobortól északkeletre fekszik, választóvonalukat a Zsére és Menyhebédszalakusz községek közötti hegyszűkület képezi.
• Nagy-Tribecs (szlovákul Veľký Tribeč): Központi vonulata a Nagy-Tribecs, Gímestől északkeletre húzódik. Legmagasabb pontja a 829 m magas Nagy-Tribecs.
• Razgyel-hegycsoport (szlovákul Rázdiel): A hegység legkeletibb részlete, mely a Madaras és az Újbányai-hegység közé ékelődik. Előbbihez a Pálosnagymezőnél, utóbbihoz a Kisülésnél található nyereggel kapcsolódik. A Nagy-Tribecs vonulatához Kicőnél csatlakozik. Legmagasabb pontja a 799 m magas Sólymos (szlovákul Sokolec, németül Dürrwald).^[1]

Természetvédelmi területei

• Zobori erdősztyeppe természetvédelmi terület (szlovákul Zoborská lesostep). Területe 23 hektár. 1952-ben nyilvánították védetté.
• Zsibrica természetvédelmi terület (szlovákul Prírodná rezervácia Žibrica). 68 hektárnyi területe 1954 óta védett.

A Cifra kankalin előfordulását már a 20. század első harmadában megállapították.^[2]

Források

• Odescalchi Livius 1922: Über den vorgeschlichtligen Festungswall auf dem Berge Tribeč. Sitzungsberichte der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, Jahrgang 1921–1922. Wien, 13–18. (szlovákul kéziratban: O prähistorickom pevnostnom vale na vrchu Tribči)
• Hoffmann István 2019: Ómagyar kori helynévmintázatok a Zsitva völgyében. Helynévtörténeti Tanulmányok 15, 49-88.
• Pavol Eliáš st. 2020: O autorstve rukopisu o predhistorickom obrannom vale na vrchu Tribeč. Bull. Slov. Bot. Spoločnosti 42/2, 205–208.

1. Hajdú-Moharos József: Cseh-Morvaország és Szlovákia természeti tájbeosztása
2. Eliáš 2020