Terror Háza Múzeum
budapesti múzeum az Andrássy út 60. szám alatt / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, egy nagyon szimbolikus helyen, az Oktogon melletti Andrássy út 60. szám alatt. A századok magyarországi fasiszta és kommunista rezsimekkel kapcsolatos kiállításokat tartalmaz, valamint emléket állít ezeknek a rezsimeknek az áldozatainak, köztük az épületben fogva tartott, kihallgatott, megkínzott vagy megölt személyeknek. A múzeum 2002. február 24-én nyílt meg, azóta a múzeum főigazgatója Dr. Schmidt Mária. A Terror Háza az Európai Memória és Lelkiismeret Platformjának tagszervezete. A nevezetes látogatói, köztük Zbigniew Brzezinski, Francis Fukuyama és Hayden White nagyban dicsérték a múzeumot, annak kiállítását.
Terror Háza Múzeum | |
A múzeum adatai | |
Elhelyezkedés | Budapest Magyarország |
Cím | 1062 Budapest, Andrássy út 60. |
Alapítva | 2002. február 22. |
Megnyílt | 2002. február 24. |
Igazgató | Schmidt Mária |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 03′ 54″47.506833333333, 19.065138888889 | |
A Terror Háza Múzeum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Terror Háza Múzeum témájú médiaállományokat. |
1944-ig az épület a nyilas párt székhelye, a Népköztársaság rezsimje alatt pedig Magyarország kommunista politikai rendőrségének, az ÁVH központja.
A Közép-és Kelet-Európa Történetét és Társadalmait Kutató és Tanulmányozó Alapítvány kezdeményezésére alapított hely mindenekelőtt emlékhely a két diktatúra áldozatainak tiszteletére. A kronológiai útvonalat tiszteletben tartva a látogatás az épület pincéivel, a politikai foglyok celláival és kínzási eszközeikkel zárul.
A fasiszta és kommunista hatalmak cselekedeteit, a korabeli dokumentumok vetítése formájában képviselik és magyarázzák: a nyilas párt politikája, Szálasi Ferenc, a náci ihletésű magyar párt elnöke, akit a német megszállók hatalomra helyeztek Magyarország megszállása után 1944-ben. Továbbá betekintést nyer az ezután következő kommunista uralom által elkövetett különféle visszaélésekre és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői által alkalmazott terrorpolitikára (deportálások a szovjet Gulágba, politikai gyilkosságok, kihallgatások, az ellenfelek üldözése).
Ami a kommunizmust és a fasizmust illeti, kiállítás anyagot tartalmaz az akkori Magyarország, és a náci Németország és Szovjetunió viszonyáról. Tartalmaz olyan kiállításokat is, amelyek olyan magyar szervezetekkel kapcsolatosak, mint a fasiszta Nyilaskeresztes Párt és a kommunista ÁVH (amely hasonló volt a Szovjetunió KGB titkosrendőrségéhez). Az információk és a kiállított tárgyak nagy része magyar nyelvű, bár mindegyik szobához kiterjedt információs lap tartozik angolul és magyarul. Hangos útmutatók angol és német nyelven is rendelkezésre állnak. A kiállítás háttérzenéjét a Bonanza Banzai egykori frontembere és Kovács Ákos producer írta. A látogatók nem fényképezhetnek és nem használhatnak videokamerát az épületen belül.