![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Edinburgh_Salisbury_Crags_2004-05-18.jpg/640px-Edinburgh_Salisbury_Crags_2004-05-18.jpg&w=640&q=50)
Teleptelér
From Wikipedia, the free encyclopedia
A teleptelér a telérkőzetek egyik megjelenési formája a telérek morfológiai osztályozásában. Angol megfelelője a sill (szill). A teleptelér abban tér el a haránttelértől, hogy a kőzetrégekkel párhuzamos irányban alkot intrúziót, ezért általában vízszintes, vagy ahhoz közeli helyzetű, a többi kőzetréteghez igazodó réteget alkot. Ezek a fedőközet lekopásával nagy méretű platók formájában jelennek meg a felszínen. A teleptelér általában nagy mélységben alakul ki. Ha a magma egy repedésen (harántteléren) vagy kürtőn keresztül elég magasra emelkedik, akkor lakkolit képződik. Minél hígabb a feltörekvő láva, annál magasabban alakulhat ki a teleptelér, mert a hígabb lávák kevésbé képesek a felettük lévő kőzetrétegek felboltozására, inkább szétterülnek a réteglapok mentén.
![]() | Ez a szócikk egy telértípusról szól. Hasonló címmel lásd még: Telér (egyértelműsítő lap). |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Edinburgh_Salisbury_Crags_2004-05-18.jpg/640px-Edinburgh_Salisbury_Crags_2004-05-18.jpg)
A teleptelérek gazdaságilag igen fontosak, mert gyakran tartalmaznak másodlagos, a magma kihűlési folyamatában, az utóvulkáni fázisokban képződő – pegmatitos, hidrotermális és pneumatolitos fáciesű – ércteléreket. Ilyen például a prekambriumi Witwatersrand-medence hatalmas aranykészlete vagy a Sudbury-medence.