Tallós
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Tallós (szlovákul Tomášikovo): község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában.
Tallós (Tomášikovo) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Galántai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1646 |
Polgármester | Horváth Zoltán |
Irányítószám | 925 04 |
Körzethívószám | 031 |
Forgalmi rendszám | GA |
Népesség | |
Teljes népesség | 1736 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 76 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 114 m |
Terület | 21,13 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 05′ 02″, k. h. 17° 41′ 35″ | |
Tallós weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tallós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
Galántától 10 km-re délre, a Kis-Duna mellett fekszik.
Nevének eredete
A magyar tarló, tallózik (= kalászt szedeget) szavakból ered, mégis sokan Tarhossal, Árpád fejedelem legidősebb fiával hozzák kapcsolatba. Más források szerint[2] elnevezése egy Tálos nevű halásztól származik. Ezt a helyi néphagyományon alapuló elméletet a tallósi egyházi anyakönyv 19. századi bejegyzéseiben szereplő Tálos vezetéknevek is alátámasztják. A község több évszázadon keresztül használatos Tallós elnevezését a csehszlovák hatóságok az első világháború után Tálošra változtatták. A község Magyarországhoz való visszacsatolását követően 1938 és 1945 között ismét Tallós. A második világháború után a csehszlovák hatóságok kezdetben Tallóšra, majd 1948-tól Tomášikovóra nevezték át annak ellenére, hogy sem Samuel Tomášik neves szlovák író és költő, sem Jozef Tomášik szlovák költő pályafutása nem érintette a községet.[3] Címerében egy csónakon keresztültett evező és szigony, két rózsával körülvéve, s a harmadik rózsa egy szívből nő ki.
Története
Őskortól fogva lakott hely, határában őskori telepek nyomai láthatók. A szakirodalomban szerepel egy mára már valószínűsíthetően elveszett urna, mely feltehetően egy 6-7. század környékére tehető hamvasztásos rítust követő temetőből származott.[4] A Dinnyedomb dűlőben 8-10. század körülire keltezhető kerámialeletek kerültek elő.[5] A temető mögötti helyen 1983-ban csontvázas sírból kerültek elő 8. századra keltezhető leletek. A falu határában (Horné húsie) 11-12. századi településnyomokra bukkantak.[6] Ezen lelőhelyek mára minden bizonnyal megsemmisültek.
A mai falu a 15. és 16. század fordulóján, kiterjedt mocsaras által körülvett homokbuckák környékén keletkezett. A feltételezések szerint eredetileg halászok, rákászok és vadászok lakhelye volt. Ezt a címere is tükrözi. 1664-ben Selle (Vágsellye) náhijébe tartozott, és hét fejadófizetőt említ a török adóösszeírás.[7]
1760-ban Esterházy Ferenc kastélyt építtetett itt barokk-klasszicista stílusban. 1763-ban Mária Terézia itt létesítette az első állami árvaházat a Magyar Királyságban.
1880-ban a beszüntetett postahivatal újraindult.[8]
A falu kegyhelye a temetőben levő lourdes-i barlang, amelyet egy – az első világháború előtti években – Lourdes-ban meggyógyult gyermek szülei állítottak hálából a Szűzanyának. A kegyhelyen később több csodálatos gyógyulás is történt, búcsújáróhely lett.
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1918-ban Csehszlovákia része lett, 1938 novemberében újból Magyarországhoz került. 1944-ben német egységek szállták meg, 1945. április 1-jén foglalta el a szovjet Vörös Hadsereg. Újkeletű szlovák nevét (Tomášikovo) 1948-ban kapta.
Vályi András szerint „TALLÓS. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dudvág’ folyása mellett; határja 2 nyomásbéli, és jó, erdeje is van.”[9]
Fényes Elek szerint „Tallós, magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh vizénél, Diószeghtől délre 2 mfd. Diszére szolgál az urasági ujabb izléssel épűlt kastély és kert, kath. paroch. templom, s más gazdasági tiszti épületek, 1034 kath., 2 evang., 9 zsidó lakosai szép gazdaságot folytatnak; számos szarvasmarhát, lovat nevelnek. Van itt továbbá egy fáczányos kert, vizimalom, nagy erdő, mellyben számos vad találtatik, nézésre méltó urasági juh- és lótenyésztés. F. u. gr. Eszterházy Mihály, s feje egy uradalomnak. Ut. p. Szered.”[10]
Népessége
1910-ben 1900, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 1601 lakosából 1351 magyar, 188 szlovák és 30 roma volt.
2021-ben 1736 lakosából 1245 (+45) magyar, 315 (+32) szlovák, 21 (+111) cigány, 7 (+1) egyéb és 148 ismeretlen nemzetiségű volt.[11]
Neves személyek
- Itt lakott – vélhetően itt is született 1675 körül – Koncz Márton vízimolnár, a Rákóczi-szabadságharc legendás hírszerzője.
- Itt született 1869. december 14-én Mihalik Dániel festőművész.
- Itt született 1862-ben Vámossy István orvos.
- Itt élt Gágyor József (1941-2022) pedagógus, néprajzi gyűjtő, helytörténész.
- Habsburg Károlyt 2013-ban a község tiszteletbeli polgárává avatták.
Nevezetességei
- A vízimalom 1985-ben
- Esterházy-kastély – A főtéren álló kétemeletes kastélyt Eszterházy Ferenc főkancellár építtette, 1760-ban. Volt árvaház 1763–1785, illetve 1787 között, ill. büntetőintézet,[12] később iskola lett. Parkja természetvédelmi terület.[13] A felújításra szoruló kastély tulajdonosa az oktatásügyi minisztérium. 1763-ban Mária Terézia tölgyfát ültetett el a parkban, amely ma is él. 2013 őszén az árvaház alapításának 250. évfordulóján megrendezett ünnepség keretében Habsburg Károly tölgyfát ültetett a kastélyparkban.[14]
- Római katolikus temploma 1798 és 1801 között épült barokk stílusban, toronyórája 1836-ból való.
- A Fekete-víz jobb partján 1756-ból való Nepomuki Szent János-szobor áll.
- A határában álló Maticza-vízimalom 1893-ban épült.
- Védett terület a falutól északnyugatra fekvő tallósi homokdűne.
Iskolák
Kultúra
- Tallósi Esztrádcsoport
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.