![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Durham_2534.jpg/640px-Durham_2534.jpg&w=640&q=50)
Törzs (társadalmi csoport)
közös eredettudattal rendelkező, etnokulturálisan egységes emberi közösség / From Wikipedia, the free encyclopedia
A törzs – egyik legáltalánosabb definíciója szerint – az ősközösségi társadalom felbomlása után, a munkamegosztás és a magántulajdon kialakulása során létrejött közösségi szervezet, a korábbi horda típusú együttélés meghaladása, a nagycsaládok, nemzetségek, klánok összekapcsolódása. A törzseket területi és nyelvi közösség jellemzi, és közösen elismert vezetőjük, főnökük van.[1] A törzs belső szerkezete, az irányítás módja rendkívül sokféle lehet, az erős főnöki személyi hatalomtól a belső demokrácia jelentős fokáig (törzsi gyűlés, vének tanácsa és más formák), a népvándorlás korára jellemző katonai demokráciákra.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Durham_2534.jpg/640px-Durham_2534.jpg)
A „törzs” szó sokféle szövegkörnyezetben utalhat az emberek egy adott csoportjára. A legtöbbször alkalmazott jelentés az antropológia tudományterületéhez tartozik. A definíció kérdéses, mert eltérések vannak a társadalmi és rokonsági kapcsolatok értelmezésében. Másrészt arra világítanak rá ezek az eltérő vélemények, hogy hogyan lehet ezt a fogalmat alkalmazni az igen komplex emberi társadalomban. Az antropológusok gyakran állítják szembe a törzset más társadalmi és rokonsági kapcsolatokkal. A törzs hierarchiailag szélesebb, mint egy vérvonal vagy klán, de kisebb, mint a felsőbbségi vezetésen alapuló törzsfőnökségek (chiefdoms),[2] a nemzet vagy az állam. Ezeket a fogalmakat is sokféleképpen értelmezik. Néhány helyen a törzseket jogilag elismerik, és valamilyen fokú politikai autonómiát is kapnak a nemzeti vagy szövetségi kormányoktól. A fogalom jogi és antropológiai jelentése között szintén lehetnek eltérések.