![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Ataturk-September_20%252C_1928.jpg/640px-Ataturk-September_20%252C_1928.jpg&w=640&q=50)
Törökország oktatási rendszere
From Wikipedia, the free encyclopedia
A török oktatási rendszer Atatürk reformjainak alapjain nyugszik, melyeket a török függetlenségi háború és a köztársaság kikiáltása után vezettek be. A rendszert az állam felügyeli, úgy alakították ki, hogy képzett munkaerőt legyen képes adni a szociális és gazdasági szektorok számára.[1]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Ataturk-September_20%2C_1928.jpg/640px-Ataturk-September_20%2C_1928.jpg)
Törökországban 12 év iskolai tanulás kötelező, 5,5 éves kortól 17,5 éves korig. A középiskola két részből áll, alsó és felső szintű középiskolából (middle school, high school).[2] Vannak állami illetve magániskolák is, a gyerekek többsége az állami oktatásban tanul, azonban egyre növekszik a magániskolákat választók száma, 2015-ben mintegy 1,1 millióan tanultak ilyen iskolában.[3] Léteznek általános középiskolák és specializált szakközépiskolák.
A középiskolai oktatás után lehetőség van felsőoktatási intézményben a továbbtanulásra. Minden egyetemre és főiskolára központi felvételi rendszer van, az ÖSS (Öğrenci Seçme Sınavı, Hallgató-elhelyezési vizsga), amelynek keretében a felvehető helyekre teljesítményüknek megfelelően osztják be a vizsgát sikeresen letevő tanulókat. E rendszer alól csak az Anadolu Egyetem Açıköğretim Fakültesi azaz Nyílt Oktatási Tanszéke kivétel.
2002-ben az állam, magán- illetve nemzetközi források 13 milliárd lírát költöttek az oktatásra Törökországban.[4] Törökország az OECD átlagnál kevesebbet költ oktatásra.[5]
Az írástudatlanok száma Törökországban 2015-ben mintegy 2,6 millió fő volt, a legtöbben, 1,3 millióan 65 év felettiek.[6]