![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Berufj%25C3%25B6rdur.jpg/640px-Berufj%25C3%25B6rdur.jpg&w=640&q=50)
Török portyázás Izlandon (1627)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Izland elleni hajókon történő rablótámadásokat (portyázását) Északnyugat-Afrikából érkezett, zömében arab, berber és részben török martalócok hajtották végre 1627 nyarán. A kalózhajók Algír és a marokkói Szale városaiból érkeztek, amelyek az Oszmán Birodalom vazallusai voltak. A török-arab kalózok három helyen intéztek támadást a szigeten, levágtak 50 helyi lakost, valamint közel 400 embert foglyul ejtettek és rabszolgának hurcoltak el. Ezzel szemben Emanuel d'Aranda francia szerző 800 elhurcolt személyről tesz említést egy 1666-ban kelt könyvében, állítását pedig egy Algériában élő izlandi rabszolga elbeszélésére alapozza.
Török portyázás Izlandon (1627) | |||
![]() | |||
A törökök és arabok által megtámadott Berufjörður környéke napjainkban | |||
Dátum | 1627. június 20. – július 19. | ||
Helyszín | Izland szigete, az Atlanti-óceán partvidéke | ||
Casus belli | Rablás és rabszolgavadászat a keresztények ellen | ||
Eredmény | A muzulmán kalózok feldúlnak és kirabolnak több partmenti települést és kikötőt | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
|
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d3/Oluf_Eigilsson_Murat_Reis_1627-1628.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Bessasta%C3%B0ir_%282349593891%29.jpg/640px-Bessasta%C3%B0ir_%282349593891%29.jpg)
A fogságba hurcoltak közül többen sose tértek vissza. Az akkor igen szegény sziget lakosainak csak hosszú évek elteltével 50 embert sikerült kimenteniük a rabságból, de volt aki már nem tért vissza a szigetre.
Izlandot korábban és később is számos nép kalóztámadásai sújtották: így skandinávok, angolok, írek, hollandok, németek, franciák, spanyolok stb. A muzulmán kalózok portyázásainak emléke a helyi szájhagyományban és irodalomban is megőrződött, amelyet az utókor Tyrkjaránið-nak (Törökdúlás) nevezett el. Mértékét tekintve ugyanakkor az addigi legsúlyosabb Izlandot ért külső támadás volt.