Tàrrega
From Wikipedia, the free encyclopedia
Tàrrega (kiejtése [ˈtarrəɣə]; spanyolul Tárrega) város a spanyolországi Katalóniában, 11 344 lakossal. Urgell járási székhelye. 100 km-re Barcelonától, a Léridai-síkságon, az Ondara folyó völgyében fekszik.
- Ez a szócikk a katalóniai településről szól. Ha a gitárművészre vagy kíváncsi, lásd a Francisco Tárrega című lapot.
Tàrrega | |||
Szűz Mária-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Autonóm közösség | Katalónia | ||
Tartomány | Lleida | ||
Comarca | Urgell | ||
Rang | község Katalóniában | ||
Hivatalos nyelv | katalán | ||
Székhely | Tàrrega | ||
Polgármester | Joan Amézaga Solé | ||
Irányítószám | 25300 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 18 268 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 167,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 373 m | ||
Terület | 88,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 38′ 47″, k. h. 1° 08′ 22″ | |||
Tàrrega weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tàrrega témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ma már hozzátartozó, de korábban önálló települések: Altet, Claravalls, Figuerosa, Talladell, Riudovelles és Santa Maria de Montmagastrell.
Története
A várost a rómaiak alapították. I. Rajmund Berengár ajándékozta feleségének, így lett a katalán uralkodók asszonyainak városává.
Népesség
1900 | 1920 | 1930 | 1940 | 1950 | 1970 | 1981 | 1990 | 1992 | 1996 | 2002 | 2004 | 2006 | 2007 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
6.477 | 7.413 | 7.884 | 7.783 | 8.622 | 10.281 | 10.959 | 11.438 | 11.281 | 11.855 | 13.210 | 14.000 | 15.155 | 16.690 |
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
A népesség alakulása 1717 és 2023 között
Lakosok száma | 1413 | 6114 | 8458 | 8739 | 10 959 | 13 999 | 16 539 | 16 670 | 16 795 | 18 268 |
1717 | 1887 | 1936 | 1955 | 1981 | 2004 | 2009 | 2013 | 2018 | 2023 |
Adatok: Wikidata
Látnivalói
A város központja a Plaza Mayor, melynek két említésre méltó épülete akad:
- A Városháza (kat. Ajuntament, sp. Ayuntamiento) XVII. századi épület, 1674-ből származik. Homlokzatán a település címere tekinthető meg, melyet V. Károly adományaként tartanak számon.
- A Szűz Mária-templom (kat. Església de Santa Maria de l'Alba, sp. Iglesia de Santa Maria) XVII. századi épület, melynek tervezője Josep de la Concepció barát volt.
- A tér közepén egy gótikus feszület másolata magasodik.
Másik központi elhelyezkedésű, szépen kiképzett tere a Plaza de Sant Antoni, melynek környékén ismét több építmény hívja fel magára a figyelmet:
- A Sobies-kastély (Casa Sobies) a XVI. században született, ablakai gótikus stílusjegyeket viselnek.
- A Floresta-palota (kat.Palau Floresta, sp. Palacio Floresta) homlokzata román stílusban jött létre.
- A Szent Antal-templom (kat.Església de Sant Antoni) büszkesége egy román kori ötvösmű, illetve egy (állítólagos) darab Krisztus töviskoszorújából.
További látnivalói:
- A Katalán Föld Emlékműve (kat.Monument als Paisos Catalans),
- Call Perelló a Városi Múzeummal,
- Kórház (Hospital) (1740).
Kultúra
Gazdaság
Közlekedés
Források
- Bede Béla - Lempert Márta: Katalónia, Panoráma, Medicina Kiadó 1991., 129. old. ISBN 963-243-398-X
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.