Tálibok
nacionalista katonai szervezet Afganisztánban / From Wikipedia, the free encyclopedia
A tálibok vagy talibán (pastu nyelven: طالبان ṭālibān) egy szunnita, iszlamista, deobandi vallási-politikai mozgalom és pastu nacionalista katonai szervezet Afganisztánban, amelyet számos kormány és szervezet terroristának tekint. 2021-ben a saját becslésük szerint 200 ezer harcosuk volt.[2]
Tálibok طالبان | |
A tálibok zászlaja | |
Alapítva | 1994 |
Típus | iszlám fundamentalista, nacionalista katonai-, a Nyugat szerint terrorszervezet |
Székhely | |
Tagság | 70 000 (2021)[1] |
Vezető |
|
A Tálibok طالبان weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tálibok طالبان témájú médiaállományokat. |
A tálib kifejezés az arab طالب (ṭālib, ~diák, tanítvány) szóból származik, korábban a pastu társadalom vezető rétegének iszlám iskolákban kiképzett fiatal tagjait takarta.[3] A mozgalom a pakisztáni afgán menekültek vallási iskoláiból ered.[4]
A tálibok először 1996 és 2001 között voltak hatalmon Afganisztánban és nagyjából az ország háromnegyedét uralták, ahol a saría vagy az iszlám törvény szigorú betartatását alkalmazták.[5] Az afgán polgárháború egyik vezető frakciójaként, 1994-ben alakultak meg, [6] és nagyrészt a kelet- és dél-afganisztáni pastu területekről származó, hagyományos iszlám iskolákban (medresze) tanult diákokból (tálib) álltak, akik a szovjet-afgán háborúban is harcoltak.[7][8][9] [10] Mohammed Omar vezetésével a mozgalom Afganisztán nagy részén elterjedt, és fokozatosan átvette a hatalmat a mudzsahedin haduraktól. A tálib mozgalom az 1990-es évek közepére a CIA katonai, taktikai és pénzügyi segítségével erősödött meg Afganisztánban, majd uralma alá hajtotta az ország döntő részét. A vallási előírásokat szigorúan betartató tálibok időközben együttműködésbe kezdtek az Al-Káida terrormozgalommal is, melynek fontos tagja lett Oszáma bin Láden, aki a Szovjetunió afganisztáni háborúja idején már aktív szerepet vállalt a talibán oldalon.
A totális hatalmat gyakorló[11][12] Afganisztáni Iszlám Emirátus 1996-ban jött létre, ekkor az afgán fővárost Kandahárba helyezték át. Az ország nagy része az Emirátus irányítása alatt állt, amíg az amerikaiak által vezetett, a 2001. szeptember 11-i merényletekre válaszul bekövetkező afganisztáni inváziót követően, 2001 decemberében meg nem buktatták. Az ország megszállását a Bush kormányzat a terrorizmus elleni harc első lépcsőjeként igyekezett feltüntetni. A tálibok uralma alatt az északkeleti országrészek az úgynevezett Északi Szövetség kezében voltak, amely még rendelkezett a nemzetközi elismeréssel, mint az ideiglenes Afgán Iszlám Állam utóda.[13] A tálib kormányzat hivatalos diplomáciai elismerését három nemzet ismerte el: Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. A csoport később forradalmi felkelő mozgalomként definiálta magát, hogy felvegye a harcot az amerikaiak által támogatott Karzai-kormány és a NATO vezette haderő (ISAF) ellen.
A háború legitimálása okán az USA szövetséget kötött az úgynevezett Északi Szövetséggel. A tőlük elszenvedett katonai vereség után a talibán visszaszorult az afgán-pakisztáni határvidékre, ahol új erőre kapott és 2009-re már Pakisztán területén is katonai sikereket ért el. 2021-ben visszafoglalták Afganisztánt, miután az amerikai csapatok kivonultak az országból.