A síakrobatika (vagy szabadstílusú sí, freestyle sí) három sí szakág (nem hivatalos, de általánosan használt megnevezéseik szerint: "oldschool", "newschool" és síkrossz) összefoglaló elnevezése. Versenyszámai a síakrobatika-ugrás (aerials), bucka (moguls), síbalett (acroski), síkrossz, sí-félcső, sí-slopestyle, sí-negyedcső és a sí-bigair. Ezek közül az ugrás, a mogul, a síkrossz, a félcső, a slopestyle és a big air olimpiai versenyszám.

Gyors adatok
Síakrobatika
Thumb

Legfelsőbb vezető testületNemzetközi Síszövetség
Egyéb nevekszabadstílusú sí
EredetFranciaország
MegalkotójaStein Eriksen
Első játék1980
Technikáksíakrobatika, buckasí, sí-félcső, sí-freestyle, sí-bigair, síbalett, síkrossz
Kategóriatéli sportok
Olimpiaiigen
Ebből fejlődött
Rá alapszik
Alpesisí
Bezárás

Története

A síakrobatikát 1950. körül az olimpiai aranyérmes Stein Eriksen fejlesztette ki. A Nemzetközi Síszövetség (FIS) 1979-ben ismerte el, mint szakágat és alkotta meg szabályait. Az első  FIS Freetsyle Világkupát 1980-ban rendezték. Az első világbajnokságot 1986-ban Tignes-ben, Franciaországban tartották. Az 1988. évi téli olimpiai játékokon mutatkozhatott be, mint bemutató sportág (többek között az azóta eltűnt síbalett (acroski) is). Az 1992. évi téli olimpiai játékokon buckasíben (mogul) már érmet is osztottak. A síakrobatika az 1994. évi téli olimpiai játékokon szerepelt először a programban. Síkrosszban2010. évi téli olimpiai játékokon, sí-slopestyleban és sí-félcsőben2014. évi téli olimpiai játékokon mérhették össze tudásuk először a versenyzők.

Szakágak

Ugrás

Buckasí

Síbalett

Síkrossz

Félcső

Negyedcső

Slopestyle

Big air

Felszerelés

A "Newschool" szakágban (félcső, negyedcső, slopestyle, bigair) twin-tip síléceket használnak. Az "oldschool" buckákon és akrobatikában a mogul lécek a legelterjedtebbek. A síkrosszhoz speciálisan tervezett versenyléceket fejlesztettek. A síkötések ma már többnyire a sícipőhöz rögzített platni-kötések, amelyek esés esetén bármely irányban kioldanak.

Jegyzetek

Források

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.