A szuperorganizmus társas szerveződésű, igen magas fokú munkamegosztásban élő egyedekből álló szervezet. Rendszerint a valódi társas (euszociális vagy „államalkotó”) állatok társas egységét értik alatta, amelyeknél
- a munkamegosztás már annyira nagyfokú és specializálódott, hogy
- egyes egyedek elveszítették reprodukciós képességüket, és így az egyedeik már nem is szaporodnak, hanem csak az egész társas egység képes reprodukálni önmagát. A szuperorganizmus legismertebb példái a hangyák, a termeszek és egyes méhek (például a házi méh) kolóniái (bolyai vagy rajai), de ismert szuperorganizmus még az emlősök között is (mint például az Afrikában honos csupasz turkálópatkány).
Kritika
A szuperorganizmus fogalmát vitatják, mivel sok biológus továbbra is fenntartja, hogy
- ahhoz, hogy egy egész társas egységet tartsunk szervezetnek, az egyedeknek állandó fizikai érintkezésben kell lenniük egymással (ezért nem szuperorganizmus például az állatok vagy az ember szervezete, mert a sejtjei állandóan kapcsolatban vannak egymással), és
- az evolúcióját az egész társas egységre irányuló szelekcióknak kellene irányítani (a hagyományos evolúciós paradigma szerint a természetes szelekciók az egyedi szervezetekre irányulnak).
Különösen a második kikötés jelent problémát, mert nem kevés olyan biológus is van, aki szerint a szelekciók nem csak az egyedekre irányulnak, hanem szelekciók tárgya lehet a gének közötti variáció, sőt, egyedekből álló szupraindividuális csoportok változatai is (létezik tehát a genomon belüli génszelekció, aztán rokonszelekció és csoportszelekció is). Nem kevesen elfogadják, hogy az euszociális állatok „társadalma” bizonyos mértékig valóban lehet a természetes szelekciók egysége (ez csak akkor nem csoportszelekció, ha ezt a „társadalmat” szuperorganizmusnak és nem társas csoportnak tekintjük).
Az 1970-es évektől James Lovelock angol természettudós felvetette, hogy az egész földi bioszféra is tekinthető egy szuperorganizmusnak; el is nevezte az ógörög Földistennőről „Gaiának”. E felvetéssel kapcsolatban a fenti vita még erőteljesebben merül fel, mert Gaia mutat ugyan a homeosztázisra emlékeztető sajátosságokat, de feltehetően nem képes tökéletesen reprodukálni önmagát, így semmilyen biológiai jellegű szelekció sem tudja befolyásolni az időbeli fejlődését.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
