Szultána

A szultána egy arab (سلطانه) eredetű uralkodói méltóságnév, melyet az uralkodócsalád női tagjainak megnevezésére használtak. Az iszlám világban az uralkodók feleségeinek sajátos helyzete volt. A rang muszlim női uralkodókat, valamint az szultán, avagy muszlim uralkodó feleségeit illette meg.

Köszem szultána, aki I. Ahmed oszmán szultán felesége volt

Köszem halála, a legenda szerint IV. Mehmed anyja, Köszem menye, Turhan Hatidzse szultána rendelte el a meggyilkolását, amikor arról értesült, hogy Köszem az ő és fia eltávolítását szorgalmazza^[1]

Nem tévesztendő össze a következővel: Szultána (keresztnév).

Használata

Az elnevezést használták a középkori Egyiptomban, Indiában, és számos keleti kultúrában.

Az Oszmán Birodalomban

A szultána mint elnevezés elég gyakran előfordult az Oszmán-családban. Az oszmán hercegnők, valamint a szultán asszonyainak címe volt. A leghatalmasabb szultána a Válide szultána, aki a szultán édesanyja. Ő irányította a palota életét, ráadásul az Oszmán Birodalom második legfontosabb személye volt. A Haszeki szultána megnevezés a szultán kedvenc asszonyát illette. Ezenkívül azok az asszonyok, akik az uralkodócsaládba gyermeket szültek, azok is megkapták ezt a rangot.

Leghíresebb oszmán szultánák

• Ajse Hafsza szultána: I. Szulejmán szultán édesanyja.
• Hürrem szultána: I. Szulejmán felesége, II. Szelim, és további 4 herceg, hercegnő édesanyja. Eredeti neve Alekszandra Lisowska volt.
• Mihrimah szultána: Szulejmán és Hürrem egyetlen leánygyermeke, született szultána.
• Nurbanu szultána: II. Szelim görög származású felesége, és III. Murád édesanyja. 1574–1583 között az Oszmán Birodalom de facto társuralkodója Válide szultána minőségben. Eredeti neve Cecilia Venier-Baffo volt.
• Szafije szultána: III. Murád velencei származású felesége, és III. Mehmed oszmán szultán édesanyja. 1595 és 1603 között Válide szultána.
• Köszem szultána: I. Ahmed oszmán szultán felesége. Ő volt az első olyan szultána, aki kormányzónőként is betöltötte ezt a rangot. 1623-tól haláláig válide szultán.

Irodalom

• Generál Tibor: Kelet pompadurjai. Nőuralom az Oszmán Birodalomban. Történelmi lektűr, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2000.
• Oscar Welden: Háremek titkai, Alexandra Kiadó, Pécs, 2001, ISBN 963-367-990-7

Jegyzetek

1. A görög parasztlány, aki leigázta az Ottomán Birodalmat Archiválva 2017. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyvjelzomagazin.hu

Források

• Szultáni ágyasok felemelkedése – nőuralom az Oszmán Birodalomban, mult-kor.hu
• A hárem - mindenki egyért, hirmagazin.sulinet.hu

• Törökország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap