szovjet Szojuz űrhajó From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szojuz–38 (oroszul: Союз-38) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. Az űrhajó vitte a hetedik Interkozmosz (IK) legénységet a Szaljut–6 űrállomásra. Fedélzetén tartózkodott az első kubai űrhajós, Arnaldo Tamayo Méndez alezredes.
Szojuz–38 | |
Szaljut-program | |
Repülésadatok | |
Ország | Szovjetunió |
Űrügynökség | Szovjet űrprogram |
Hívójel | Tamir |
Hordozórakéta | Szojuz–U |
A repülés paraméterei | |
Start | 1980. szeptember 18. 19:11:03 UTC |
Starthely | Bajkonur, LC1 |
Keringések száma | 124 |
Leszállás | |
ideje | 1980. szeptember 26. 15:54:27 UTC |
helye | Dzezkazgantól 17 km-re délkeletre |
Időtartam | 7 nap 20 óra 43 perc 24 mp |
Űrhajó tömege | 6800 kg |
Pálya | |
Pályamagasság | |
Föld körül | 199 / 350 km |
Pályahajlás | |
Föld körül | 51,63° |
Periódus | |
Föld körül | 88,194 perc |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz–38 témájú médiaállományokat. |
Feladata a kubai-szovjet kutatási program végrehajtása az űrállomáson, valamint bekapcsolódni az előírt navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási program folytatása. Kötelességük volt az állandó személyzet pihenését biztosítani.
Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> – Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.
1980. szeptember 18-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88,1 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 199 kilométer, apogeuma 350 kilométer volt. Hasznos tömege 6800 kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz űrhajó napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás napelemtáblái által előállított energiával tartották üzemkész állapotban. Összesen 7 napot, 20 órát és 43 percet töltött a világűrben. Összesen 124 alkalommal kerülte meg a Földet.
Szeptember 19-én 21 óra 49 perckor automatikus üzemmódban a II. csatlakozást biztosító modulnál dokkolt. Az átszállás és akklimatizálás után megkezdték a tudósok által összeállított kutatási programot. Korteksz műszerrel az agy bioelektromos aktivitását, a Koordinográf segítségével az idegrendszer pillanatnyi állapotát mérték. Az Antropometrija kísérletben az ember pszichomotorikus tevékenységét, a Voszprijatyije kísérletben az érzékelési folyamat megváltozását vizsgálták. A Szupport eszközzel a lábfejre terhelést biztosító gyógytornacipők alkalmazását próbálták ki. Az Atuej és a Multiplikátor segítségével mikroorganizmusok viselkedését ellenőrizték. Több technológia kísérletet végeztek a Karibe, a Krisztalizátor, a Szahar és a Zóna kísérletekben. A kísérleti, kutatási eredményeket átpakolva az űrhajóba, megkezdték a visszatérési műveleteket.
Szeptember 26-án belépett a légkörbe, a visszatérés hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Zsezkazgantól 17 kilométerre délkeletre értek Földet. Ez a küldetés dicsekedhet a legpontosabb leszállással a szovjet űrprogram addigi történetében. A tervezett leszállási ponttól mindössze 3 kilométer eltéréssel értek földet.
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.