![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/90/Syntin.png/640px-Syntin.png&w=640&q=50)
Szintin
Szintetikus szénhidrogén alapú rakéta üzemanyag / From Wikipedia, the free encyclopedia
A szintin a szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, összegképlete C10H16. Rakéták hajtóanyagaként alkalmazták. Négy sztereoizomer keveréke (lásd alább). Sűrűsége 0,851 g/ml, forráspontja 158 °C. A három erősen feszült ciklopropángyűrű miatt képződési entalpiája nagyon pozitív: ΔfH°(l)= 133 kJ/mol (980 kJ/kg, az izomerek keverékének átlagértéke), ami égése során plusz energiaként szabadul fel. A hagyományos szénhidrogén hajtóanyagokkal – például az RP-1-gyel – szemben előnyös tulajdonsága nagyobb sűrűsége, kisebb viszkozitása és nagyobb fajlagos égéshője.
Szintin | |||
![]() | |||
IUPAC-név | 1′-metil-1,1′:2′,1′′-terciklopropán | ||
Más nevek | 1-metil-1,2-diciklopropilciklopropán | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 93223-46-2 | ||
PubChem | 519050 | ||
ChemSpider | 452765 | ||
| |||
| |||
InChIKey | GTKAAVZEFUFXDD-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C10H16 | ||
Moláris tömeg | 136,23 g/mol | ||
Sűrűség | 0,851 g/ml | ||
Forráspont | 158 °C | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A Szovjetunió, majd Oroszország használta a Szojuz–U2 rakéták hajtására az 1980-90-es években. Először a Szovjetunióban állították elő az 1960-as években, tömegtermelése a 70-es években indult be. Többlépéses eljárással gyártották a könnyen előállítható acetil-ciklopropánból:
A Szovjetunió szétesése után gyártása – a szintézis költséges volta miatt – leállt.