Szinán pasa mecset (Prizren)
mecset Prizrenben (Koszovó) From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szinán pasa mecset (albánul: Xhamia e Sinan Pashës; szerbül: Синан пашина Џамија / Sinan pašina džamija; törökül: Sinan Paşa Camii) oszmán mecset a koszovói Prizren városában. A 17. század elején építtette Szofi Szinán pasa, Budim bégje.[1] A mecset Prizren főutcájára néz, és a város látképének meghatározó eleme.
| Szinán pasa mecset | |
_02.JPG) | |
| A városképben | |
 | |
| A mecset belseje | |
| Település | Prizren |
| Ország |  Koszovó |
| Vallás | Iszlám |
| Irányzat | szunnita |
| Névadó | Szinán pasa |
| Építési adatok | |
| Stílus | oszmán építészet |
| Építés kezdete | 1600 vagy 1608 |
| Építés befejezése | 1615 |
| Rekonstrukciók évei | 1845 |
| Mai rendeltetése | mecset |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 14 m (46 láb) m |
| Szélesség | 14 m (46 láb) m |
| Torony | 1 |
| Magassága | 43,5 m (143 láb) m |
| Építőanyag | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Szinán pasa mecset
Pozíció Koszovó térképén
| |
 é. sz. 42° 12′ 32″, k. h. 20° 44′ 29″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szinán pasa mecset témájú médiaállományokat. | |
Szofi Szinán pasa[2] 1600-ban vagy 1608-ban kezdte meg a mecset építését. Szinán pasa, egy albán és egykori boszniai beglerbég és kajmakám[3] nem tévesztendő össze Szinán pasa nagyvezírrel, aki 1600-ban építtette a Szinán pasa mecsetet a közeli Kaçanik városban.[2]
Széles körben úgy tartják, hogy a mecset építéséhez használt kövek a közeli Szent Arkangyalok kolostorából származnak, egy szerb ortodox kolostorból, amelyet IV. István Uroš szerb cár alapított.[2][4] Valójában az egykori kolostor egyes részei láthatók a mecsetben. A kolostor, amelyet az oszmánok 16. századi bejövetele után elhagytak, a 17. századra romokba dőlt. Hasan Kaleshi albán történész 1972-ben azt állította, hogy Szofi Szinán pasa semmiféle kolostorpusztítást nem rendelhetett volna el, mivel ez lehetetlen volt szultáni rendelet nélkül, inkább elrendelte a tartalék kövek felhasználását.[2]
A mecset 1912-ig szolgálta ki a vallási igényeket. A balkáni háborúk és az első világháború idején az épületet lőszerraktárként használták a bolgár és a szerb hadseregek. 1919-ben a mecset súlyos károkat szenvedett.
A Kulturális Műemlékvédelmi Szervezet 1967-es megalakulásával megkezdődött a műemlékek gondozása. Így az 1968–69-es években a mecset felújítás után a Keleti Kéziratok Múzeumává alakult át, míg 1973 és 1978 között a falfestmények restaurálása és konzerválása zajlott.
A Szinán pasa mecsetet 1990-ben felvették a kivételes jelentőségű szerbiai kulturális emlékek jegyzékébe.[5]
A mecset nagyjából 14 x 14 méteres, és négyzet alakú. Van egy nagy kupola és egy másik kisebb félkupola, amely a mihrábot takarja, amely festett és cseppkő alakú. A mecset falai 1,65 m (5,4 láb) vastagok, minaretje pedig, amelynek teteje ólommal borított, 43,5 m (143 láb) magas.
Az épület falait és a kupolát a 19. században festették, többnyire virágmintákkal és Korán-versekkel. A mimbar[6] virágmotívumokkal van festve, a mecset kőpadlója eredeti.
A mecset problémája az eső volt, amely idővel a tetőn lévő lyukakon keresztül behatolt az épületbe. Emiatt néhány festmény megrongálódott a falakon, valamint megsérült a vakolat. A kőhomlokzatok is ki vannak téve az időjárás hatásainak.[4]
2000 elején az UNESCO körülbelül 500 ezer euróra becsülte a felújítás költségeit.[4]
Prizren önkormányzata könyvtárat szándékozott építeni a mecsetben, hogy ne csak a mecsetben talált eredeti oszmán kéziratokat őrizze meg, hanem más értékes, Koszovó-szerte fellelhető kéziratokat is. A Koszovói Iszlám Unió azonban pert indított Prizren önkormányzata ellen annak érdekében, hogy a mecset ne váljon múzeummá, hanem továbbra is vallási épület maradjon.[2]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
