Szerkesztő:Raczrobert/A latin-amerikai irodalom kezdetei
From Wikipedia, the free encyclopedia
Talán csak a latin-amerikai irodalomnak van születésnapja; 1492. augusztus 3. Ez Kolumbusz Kristóf hajónaplójában az első bejegyzés dátuma. Természetesen az amerikai kontinensen már korábban is létezett irodalom, de erre nem volt jellemező az a bizonyos identitáskonfliktusoktól terhes a latin-görög hagyományokból táplálkozó hódító spanyolok és a hagyományaikban megerőszakolt indián kultúrák konfliktusa, amely olyan jellemzően konstitutív a latin-amerikai irodalomra. Természetesen Kolumbusz írásait csak ezen évszázados, a földi paradicsomot kutató, új tudományos felfedezéseket kereső európai hagyomány kontextusában lehet megérteni. Azáltal azonban Kolumbusz útja valóban egy teljesen más és ismeretlen kultúra megismeréséhez - és kiirtásához - vezet, a spekuláció helyére a megtapasztalt valóság lép, ez az új valóság kikényszeríti részét a valóság szellemi tükröződésében is; ez a latin-amerikai irodalom.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/The_Four_Voyages_of_Columbus_1492-1503_-_Project_Gutenberg_etext_18571.jpg/640px-The_Four_Voyages_of_Columbus_1492-1503_-_Project_Gutenberg_etext_18571.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Ridolfo_Ghirlandaio_Columbus.jpg/320px-Ridolfo_Ghirlandaio_Columbus.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9f/Columbus_landing_on_Hispaniola_adj.jpg/640px-Columbus_landing_on_Hispaniola_adj.jpg)
Kolumbusz hajónaplója olyan középkori útleírások hagyományában áll, mint Marco Polo beszámolói, vagy Johannes Presbiter levelei. A felfedező képzeletvilágában különösen elven középkori elképzelések a földi paradicsomról elhitették vele, hogy az új földrész valóban a földi paradicsom. A hajónapló eredetije nem maradt fönn, csupán Las Casas apát kivonatos másolata, aki viszont ezt a szöveget is - mint minden mást - az indiánok jogaiért vívott harcában felhasználni kívánt. A napló a hajóút 33 napjáról számol be lakonikus tömörséggel, mikor is október 12. hajnalán partra szálltak. Innentől kezdve a napló a történelmi kultúrsokk dokumentuma. Az indiánokat itt paradicsomi embereknek írja le, nem csak szépségük és arányos testfelépítésük, hanem jellemükben is valódi paradicsomi tulajdonságokat tulajdonít nekik. (Diario de a Bordo) "Nem lehet náluk jobb szívű és mégis oly szégyenlős teremtményeket mint ezek a bennszülöttek. Azonban már visszaindulása előtt megemlíti az új világ brutális oldalát, a békeszertető bennszülötteket szembeállítja a vad kannibálokkal. A napló egészét uralja mindezen részletek mellett a középkori európai (fiktív) utibeszámolók fantáziadús és meseszerű hagyománya. Minden, amit Kolumbusz lát, megfigyel azonnal hozzáigazítja Marco Polo „Il milione” című beszámolójához. Kolumbusz admirális töretlenül próbálja a számára már ismert földrajzi neveket (Aranyország Cipango = Japán), akiket a „Nagy Kán” alattvalóinak nevez.
1494-ben a tordesillasi szerződésben Spanyolország és Portugália felosztották maguk között az Új világot. A felfedezések egész Európában nagy érdeklődést keltettek; fametszetekkel illusztrált szórólapok egész sora jelent meg és míg az újonnan fölfedezett földterület kiterjedése és helye még évtizedekig találgatások tárgya maradt, a beszámolók hemzsegtek a mítoszoktól: amazonok, mitikus lények, El Dorado, stb. Kolumbusz kikényszerített hazatelőülése után jelenteti meg a megjegyzésekkel ellátott bibliaidézet-gyűjteményét „Libro de las profecías” címmel, amely útjának mitikus-vallásos hátteret szolgáltat.