Szerkesztő:Jzana/Digital Audio Broadcasting
From Wikipedia, the free encyclopedia
Előkészítve fordításra
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Digital_Audio_Broadcasting.svg/640px-Digital_Audio_Broadcasting.svg.png)
Digital Audio Broadcasting (DAB) digitális rádióműsorszórási technika. 2006-tól a világon kb. 1002 rádióállomás szolgáltatott digitális műsorjelet, főként Európában. [1]
Az első DAB szabványt Európában fejlsztették ki az 1980-as években, és a Norwegian Broadcasting Corporation (NRK) norvég rádiótársaság indította el a világ első digitális adását 1995 június elsején (NRK Klassisk).[2] A BBC és a Svéd Rádió ugyanebben az évben indyította el a digitális műsorsugárzást. A DAB rendszerű rádióvevők a kilencvenes évek végén jelentek meg a kereskedelemben.
A digitális sugárzás előnyösebb a rendelkezésre álló frekvenciatartomány kihasználása tekintetében, mint az analóg FM; előnyösebb a vételi zaj és a fading (vételi elhalkulás) szempontjából, főként a mobil rádióvétel vonatkozásában. A DAB vétel a térerő gyengülésére érzékenyebben reagál, szemben az FM vétellel, amelynél as minőség fokozatosan romlik.
A hangminőség függ a bitráta, azaz, a mintavétel sebességétől. Ez leginkább 128 kbit/s, esetleg alacsonyabb. A kódolás az MPEG-1 szerint történik, amely gyengébb, mint az FM minőséget jelentő 160 kbit/s. Ugyanakkor jobb a jel–zaj viszonya és a műsorhang dinamikája (a leghangosabb és a leghalkabb hang aránya). A sztereó hangtér némileg bizonytalanabb, mint az analóg sugárzásnál. A vágási határfrekvencia 14 kHz, szemben az analóg szterónál alkalmazott 15 kHz értékkel.[3] Természetesen az MPEG kódolás lehetővé teszi az ú.n. CD-minőség átvitelét is.[4]
2007-ben jelent meg a továbbfejlesztett DAB+ változat. Ez azonban – sajnálatosan – nem felülről kompatibilis az előző szabvánnyal: a korábban megvásárol DAB készülékekkel nem lehet hallgatni a DAB+ adásokat. Vannak adóállomások, amelyek kevert műsort sugároznak, hogy mindkét szabvány vevőivel lehessen hallgatni ugyanazt a műsort. A DAB+ kétszer hatékonyabb a korábbi verziónál, mivel az AAC+ audio kódolást alkalmazza akár 64 kbit/s jelsebeséggel is[5]. A dekódolás robusztusságát a Reed-Solomon hibajavító rendszerrel javították.
Az alkalmazott frekvenciatartomány jele a T-DAB, ahol a T betű jeletése terrestrial, azaz: földfelszíni.
Jelenleg (2012) húsznál több ország alkalmazza a digitális műsorsugárzást, például Olaszország, Málta, Svájc, Németország, Ausztrália[6], bár ezek az adások nem lépték még túl az FM műsorszórás népszerűségét.